Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék
ban a pázmándi plébános jelentette fel Nemes Péter helybeli birtokost, mert az a háza mellett a reformátusok számára oratóriumot és iskolát építtetett, s lelkészt is hozott. A helytartótanács, megváltoztatva a megye határozatát, engedélyezte az imaházat, csupán a stóladíj fizetésének kötelezettségét hagyta érvényben. 101 Ezen a döntésen már érződik II. József szelleme. Nem annyira vallási, mint inkább anyagi oka volt egy későbbi akciónak: gr. Nádasdy Mihály 1802 óta próbálta elvitatni a református gyülekezettől azt a kocsmát és mészárszéket, amelynek jövedelmét még a Nemes család engedte át az egyház fenntartására, mint alapítványi haszonélvezetet. A helytartótanács, nem látva bizonyítottnak; hogy Nádasdy annak idején a Nemes-birtokot e haszonélvezet terhétől mentesen szerezte meg, mást nem ajánlhatott Nádasdynak, mint azt, hogy követelését peres úton próbálja érvényesíteni. 102 Iskolai jellegű oktatás az 1730-as évektől folyt a helységben, abban az épületben, amelyet Nemes Péter építtetett a saját telkén, a református templom mellett. A gyermekeket a lelkész tanította. 103 1841-ben még ugyanitt működött az iskola felsőfokú végzettségű, pedagógiailag képzett tanítóval, akit a közbirtokosság mint az iskola fenntartója alkalmazott. A tanítót rendszerint a pápai vagy a debreceni református kollégium végzősei közül választották ki. Javadalomként 1841-ben évi 100 forintot, 3 öl tűzifát, 100 font húst, 25 font faggyút, 30 font sót és 25 hold illetményföldet kapott, továbbá stóladíj és minden tanítványtól egy véka zab illette meg. A tanító javadalmazásán kívül a közbirtokosság gondoskodott az iskola berendezéséről, a szülők pedig a tankönyvekről, az írószerekről és a fűtésről. A feltehetően egy tantermes iskola a tanulók számához képest elég tágas volt, de meglehetősen rozzant. A református részről iskoláskorú 41 gyermek (24 fiú és 17 leány) közül csak 28 járt iskolába (16 fiú és 12 leány). Pettendről az iskoláskorú 8 fiú és 4 leány közül öten jártak át. A tanulók többsége csak télen látogatta az iskolát. A vallásoktatáson mint fő tantárgyon kívül a gyermekek írást—olvasást, számtant, földrajzot, történelmet és természetrajzot tanultak. Magyar és latin grammatikai oktatásban is részesültek azok, akik tovább akartak tanulni. Az iskola felügyeletét a helybeli református lelkész, illetve az egyházkerületi iskolafelügyelő látta el. 10 '' Az 1848-as forradalom, majd a szabadságharc eseményei érintették Kápolnásnyék lakosságát. Érintette az a rendelkezés, amely szerint a fegyverre fogható férfiakat a közrend védelme érdekében minden településen össze kellett írni. A nemzetőri feladatok ellátására Nyék-Pettenden 47 személyt vettek nyilvántartásba. 10 ' Az itteni -összeírás szociális szempontból kiélezett helyzetben történt. A bérleti terhek olyan méretű növelésére került sor, hogy 1848 januárjában a megyei nemesi közgyűlés kénytelen volt megállapítani, hogy Pettendet lakói elhagyták: „észrevétlenül elköltöztek." Az adóterhek elől megszöktek. Helyben csak a munkaképtelenek és a vagyontalanak maradtak. És, természetesen, a földesuraik. Közülük Kenessey Károly és Sebestyén Sámuel 1848 tava-
