Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagylók

Ez volt a magyarázata annak, hogy a gazdasági élet zökkenőmentesen folyhatott tovább. A munkástanács határozatára a gazdaságoknak szarvasmarhákat kellett átadni a községnek, ahol azokat a közellátás javítására levágták. Lefoglalták a nagyhantosi grófi kastélyt, és azt proletár gyermekek nyaraltatására használták. Sennyei Ferenc gróf, nagyhantosi birtokost az uradalmi kovácsműhelyben mint tanoncot alkalmazták. A nagyhantosi kántortanító, Baán László végrehajtotta a Velinszky László által adott pedagógiai elveket; a többi között megszüntette a hitoktatást. A mun­kástanács intéző bizottsága összeállította azoknak a nagylóki birtokosok­nak és más polgári személyeknek a névjegyzékét, akiket Székesfehér­váron, a Forradalmi Törvényszék elé kívánt állítani. Közülük Fiáth Istvánt, Fiáth Ádámot, Schaaf Jakabot, Mudry Jánost, Márkin Ferencet le is tartóztatták és egy hétig fogva tartották Székesfehérváron. 22 A tanácskormány bukásának hírére a község több szocialista veze­tője elmenekült. Akik idehaza maradtak, azokat a bevonuló nemzeti hadsereg katonái elfogták és megbüntették. Ezek között volt Baán László tanító is. Asbóth Lajos 1919. augusztus első napjaiban menekült el. A községi elöljáróság újjáalakult, mely a direktórium itthon maradt embereit pénzügyi szempontból is elszámoltatta és nekik a felmentést megadta. A községben a polgári restauráció igen gyorsan ment végbe. 25 1921 tavaszán Nagylókról olyan hírek érkeztek a megyeszékhelyre, hogy itt a gazdasági cselédek sem földet, sem házat, ill. házhelyet ma­guknak nem igényelnek. Elégedettnek látszanak a cselédlakással és a konvenciós járandósággal, amelyhez konvenciós föld is járul. A község­ben mintegy 50 kisbirtokos van, akik kishaszonbérletre sem tartanak igényt. 2 '* Ugyanakkor a hantosi uraság. Sennyei Béláné már 1921 őszén több száz hold föld eladását tervezte és a parcellázásra is megkezdte az előkészületet. A megjelent földreform-novella kötelezte a nagybirto­kosokat, hogy vagyonváltság céljára területeket adjanak le. Ez a föld­mennyiség Nagylókon és a pusztákon igen nagy mennyiség volt. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1926 áprilisában hozta meg ítéletét a vagyonváltságos ingatlanok kapcsán. A vagyonváltságos ingatlanokból (2451 kat. hold) a legnagyobb részt a sárbogárdiak kapták, vitézi telkek­nek 830 kat. holdat juttattak, melyet a Vitézi Szék kapott meg. A köz­ség határában két helyen — Nagyhantos és Nagylók mellett — osztot­tak ki házhelyeket. Ezeken két új telepes község kialakítására volt le­hetőség. Nagyhantos határában a Nagy-, a Közép- és Kishantos, vala­mint világospusztai cselédek kaptak házhelyeket, és az itteni vitézi telkeket is kialakították. Nagylók határában a Nagy-, a Kislók, a Felső­körtvélyes és Felsőtöbörzsök igénylői kaptak házhelyeket, és az itteni vitézi telkesek is itt telepedhettek le. A községi képviselő-testülete a leen­dő községek járadék telkei (közlegelő, temető, gazd. iskolai gyakorló­kert, községház, iskola, a jegyző, a tanító javadalmi földjei) után vállal­ja a terheket, fizeti a földek után az éves törlesztési kamatot. 2 ''

Next

/
Thumbnails
Contents