Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagykarácsony

vics Lajos; az elöljáróságot Rajcsányi János helyettes bíró, Horváth Mihály törvénybíró; a népi bizottságot Kóczán György. A jelenlévők egyöntetűen vallották, hogy nekik a tanyaközpont státus nem elégséges, és már 1946-ban is Nagykarácsony szállás nagyközségi státusát kérelmezték, és ezt kérik ma is. Elmondották, hogy a nagyközség működésének feltételei megvannak: a község lélekszáma 1838 fő, Nagykarácsonyszálláson posta működik, a közigazgatási központtól 6—12 km a távolság, van itt jegyzői kirendeltség, melyet segédjegyző vezet, de itt csak járlatkezelés folyik, míg az adó- és az anyakönyvi ügyeket Előszálláson intézik. Jegyzői iroda van, a jegyzőlakást ki fogják alakítani, a 3 éves terv keretében a községben orvoslakás és rendelő épül, Kiskarácsonyszálláson mielőbb házhelykiosztás kezdődik, ami maga is jelzi, hogy a község fejlődőképes. 1949. október 3-i adatok szerint Nagykarácsony-puszta lakossága 665 fő, Kiskarácsonyban 470, Nagykarácsony-szőlőhegyben 515, Nagygyörgyszálláson 188 fő élt. A pusztai vezetés a lakosság számarányával is bizonyította, hogy Nagykarácsony életképes nagyközségként működhet a jövőben. 1949 tavaszán legeltetési társulatok működnek a karácsonyi pusztákon; így Nagykarácsony-szőlőhegyben 108, Nagykarácsony-pusztán 334, Kiskarácsony-pusztán 84, Nagygyörgyszálláson 65 kat. hold területen. Nagykarácsony község, mint erkölcsi testület 154 kat. hold földön gazdálkodott és a nagykarácsonyi földalapban még ekkor is 1295 kat. hold föld volt. 1949. július 18-án a nagykarácsonyi jegyzői kirendeltséget Schiller Ferenc segédjegyző átadta Mihályi Szilveszternek, aki eddig Herczegfalván teljesített szolgálatot. Az átadásnál az előszállási jegyzőn kívül résztvettek a nagykarácsonyi hivatalos szervek vezetői: Rajcsányi János helyettes bíró, Horváth Mihály községi elöljáró, Lohonyai Gyula Défosz-titkár, Tűzkő Sándor, az MDP községi szervezete helyettes titkára. Előszálláson 1951. augusztus 2-án a tanácsházában Nagykarácsony tanyaközpont községgé alakítását tárgyalták. A megjelentek az előszállási tanács vb-tagjai közül Vadócz György elnök, Somorác Mihály titkár, továbbá Boros Pál (a ménesmajori állami gazdaság igazgatója), Horváth Pál (a nagykarácsonyi pártszervezet titkára), Hoszó Györgyné (a kiskarácsonyi pártszervezet titkára), Szloboda György (daruszőllőhegyi pártszervezet titkára), Máté Sándor (a nagykarácsonyi termelőszövetkezet kiküldöttje), Szabó János (Défosz-titkár), Pákozdi Imre (a nagykarácsonyi tanácsi kirendeltség vezetője), Varga Istvánné (az MNDSz kiskarácsonyi szervezet ügyvezetője) és Deák Ferenc (a rendőrőrs parancsnoka). Ott voltak az ülésen a nagykarácsonyi tanácstagok: Rajcsányi János, Ádám Kálmán, Horváth Istvánné, Józsa Józsefné, Nagy István; Kiskarácsonyból: Nagy Imre, Tűzkő Sándor; Nagygyörgyszállásról: Vitéz Dániel, Vince István. A községgé alakulást a belügyminiszter 5203—1—6/19/1951. sz. rendelete alapján hajtották végre. A község határvonalát augusztus 24-én bizottság állapította meg. A község Nagy- és Kiskarácsonyból, Nagygyörgyszállásból jött létre, de Alap határából idekerült egy lakott hely is, melyet Sándormajornak neveztek el. Mezőfalva határából idekerült Antalmajor. A ménesmajori állami gazdaság igazgatójának javaslatára Nagykarácsony határához csatoltak Előszállás területéből 120 kat. hold terüle-