Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagykarácsony

A telepítésügyi főfelügyelő a majorban ugyan teljes jogú hatalommal rendelkezett, de az előszállási elöljárósággal, sőt az önkormányzati testülettel is kapcsolatban kellett állnia. Előszállás község vezetőinek be kellett látnia, hogy a fejlődő település felett nem tudja gyakorolni azokat a jogokat, melyeket a helyi önkormányzat megkíván. Egyébként is a major 8 km-re esett az anyaközségtől, így várható volt, hogy a telepítés lezajlása után maguk a lakók fogják kérni az önálló községgé alakulást és az autonomiális jogkört. Előszállás más, külső településein a földreform befejezése után gyors lakossági növekedés volt. Daruhegyen például 1946 szeptemberében a népesség már meghaladta az 1200 főt, ami önmagában is magyarázatul szolgált arra, hogy az önálló községesítési törekvések itt elinduljanak. 1947 tavaszán megkezdték az Előszállás—Nagykarácsony közötti út kiépítését. A község vállalta, hogy az útépítéshez szükséges követ a vasútállomásról az építés színhelyére szállítja, és a földmunkák nagyobb részét is elvégzik. A község ehhez a tevékenységhez 2200 kézinapszámot ajánlott fel, melyet közmunkában számoltak volna el. A nagykarácsonyi lakosok 1947. november elején az előszállási elöljárósághoz kérelmet nyújtottak be, melyben önálló községgé való alakulásukat, illetve ennek támogatását kérték. A kérelemhez Előszállás fenntartás nélkül hozzájárult, és indokolásában olvasható, hogy a telepes község a földreform során készített kiosztási birtokívek szerint 5183 kat. holdon 1248 n.-ölön alakult ki, és nem látták akadályát annak, hogy Nagykarácsony önálló nagyközséggé alakuljon. Egyébként Nagykarácsonyban 1947. augusztus eleje óta jegyzői kirendeltség működött. A kirendeltség lattá el Nagykarácsony-pusztán kívül Kiskarácsony, Györgyszállás, Nagykarácsony-szőlőhegy közigazgatását is. A kirendeltség tisztikarát egy segéd jegyzőből, egy bíróból, egy esküdtből alkották meg. A kirendeltségi adminisztráció az előszállási vezető jegyző felügyelete alatt állott. A segédjegyző feladatai közé tartozott a marhalevél-kezelés, az anyakönyvezés, kisebb polgári peres ügyek és a mezőrendőri kihágások intézése. Elvégzi a különböző összeírásokat, vezeti a kirendeltségi ügyvitelt, felelős volt az iratok megőrzéséért. Nagykarácsony-pusztán a jegyzői kirendeltség megszervezése után a bírói teendőket, Rajcsányi Károly látta el, aki egyébként Nagykarácsonyban egyedül volt elöljáró. Az önállósítás hatósági oldalról is nyomós érvekkel jelentkezett. Ősszel rendőrpihenőt alakítottak ki a községben, több pénzt adtak az elemi népiskola fejlesztésére, a dűlő és bekötőutak kialakítására helyi erőkből közmunkát vettek igénybe. A telepesek úgy vélték, hogy a nagykarácsonyi szegényes helyzetükön a régi rezsim képviselői nem kívánnak változtatni. Gyűlöletük a ciszterci rend képviselőjére, Debreceni Sixtusra irányult, aki 1947-ben ott a plébániát vezette. Egy vasárnapi istentisztelet után egy csoport a plébánost megtámadta, a földre teperte és összeverte. A felbujtó egy helybeli ultrabalos értelmiségi volt. Az ügyet interpelláció formájában a parlament elé vitték, de a telepeseket és a felbujtót a baloldali pártok megvédték, így Debreceni Sixtus az inzultusért elégtételt nem kapott. A zirci apát hamarosan Egerbe helyezte ugyancsak plébánosnak. 1948 nyarán az iskolák államosítása, amely egyes Fejér megyei községekben heves ellenállást váltott ki a lakosság köréből, Nagykarácsony-