Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács: Mezőszentgyörgy
A szállításokhoz 47 egyes, illetve 88 kettes ló-, valamint 4 ökörfogatot tudtak kiállítani. 1934-ben a gazdaságokban összesen 27 marhát, 704 sertést és 15 juhot hizlaltak. Ekkor a házilag levágott sertések száma 365 darab volt. Éves átlagban a terület egyötödét trágyázták meg. Műtrágyával a földek 2—3%-át, vegyesen pedig mintegy 1%-át. A gazdaságoknak 4%-a tűzkár elleni biztosítást kötött. A jég elleni biztosítás aránya nem érte el az 1%-ot. Állatelhullás ellen pedig mindössze 1 biztosítás történt. Mezőszentgyörgy gyümölcsfáinak (összesen 3612 db) több mint egynegyede szilva (kétharmada magvaváló), 13%-a alma és kereken 10%-a csonthéjas termésű dió, mandula, mogyoró). A körtefák száma meghaladta a háromszázat (326), az őszibaracké megközelítette azt (292). Bogyósok közül a meggy vezetett (319 fával), ezt a cseresznye követte (181 fával). A község négyszázat megközelítő (396) eperfával rendelkezett. A 100 hold alatti gazdaságokban kitüntetett szerepe volt a búzának, de jelentős az árpa és a kukorica termesztése is. 53 Ezek a gazdaságok is foglalkoztak baltacimmag, cirokszakáll, moharmag és lencse termesztésével. Gyümölcsök közül a téli alma és körte, valamint a szilva volt náluk található. A helyi nagygazdaságok némelyike profilírozta termelését, illetve tenyésztését. Kálmán Imre gazdaságában a Bánkúti 1200-as búza, a lófogú kukorica, a nagyszemű lencse, a cirokszakáll és a moharmag termesztése folyt. Nála történt a szimmentáli tinók nevelése, a marhák hizlalása és a tejgazdaság működtetése. De övé volt a legjobban gépesített gazdaság is, (Cséplőgéppel és traktorral rendelkezett, többek között.) Kezében összpontosult a község vezetése is. Kálmán Imre a bírói tisztség ellátása mellett a helyi Mezőgazdasági Bizottság elnöki funkcióját is betöltötte 5 '. A vezető jegyzői munkakört Bodor Pál látta el. Körorvosként a lepsényi illetőségű Medgyaszay Gusztáv dr. tevékenykedett. Agyagássy Domokos dr, balatonfőkajári székhelyéről a körállatorvosi feladatokat végezte. Községi írnokként Kozma József, míg pénztárnokként Ladi János dolgozott. A községben — helyi működési területre korlátozódva — Református Lelkészi Hivatal tevékenykedett. A lelkészi feladatokat Eötvös Sándor látta el. A harmincas évek második felére jellemző helyi ,.konszolidáltságot" már az évtized végén a fokozódó háborús terhek váltották föl. Előbb a JurcseJc-rendszerű begyűjtési kötelezettség keltette gazdasági nehézségek jelentkeztek. 1941-et követően már a háború okozta véráldozatok következtek. 1944—1945 fordulóján a háború taposott több ízben keresztül a községen. A kiürítés előtt — okulva a több évszázaddal korábbi tapasztalatból — Eötvös Sándor lelkész, Farkas István gondnok és Lady Péter presbiter közreműködésével elrejtették az egyház szent edényeit és iratait. 55 így ezek megmenekültek a 18. század elejeihez hasonló pusztulástól. 1944—1945 fordulóján, majd az azt követő évtizedekben, időszerűvé vált az 1862. évben, a templomot ékesítő csillagban elhelyezett egykori följegyzés. 56 Ez arról szólott, hogy: „Szomorú időket éltünk az egész országai együtt mi is. Adja Isten, hogy mire ezen iratunk újra napvilágot látand, szűnjék meg édes hazánk szomorú és viszontagságos állapotja úgy, hogy boldogabb utódaink hírből ismerjék a szenvedéseket, melyekből nekünk oly bő rész jutott."
