Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

A szállításokhoz 47 egyes, illetve 88 kettes ló-, valamint 4 ökörfoga­tot tudtak kiállítani. 1934-ben a gazdaságokban összesen 27 marhát, 704 sertést és 15 juhot hizlaltak. Ekkor a házilag levágott sertések száma 365 darab volt. Éves átlagban a terület egyötödét trágyázták meg. Műtrágyá­val a földek 2—3%-át, vegyesen pedig mintegy 1%-át. A gazdaságoknak 4%-a tűzkár elleni biztosítást kötött. A jég elleni biztosítás aránya nem érte el az 1%-ot. Állatelhullás ellen pedig mindössze 1 biztosítás történt. Mezőszentgyörgy gyümölcsfáinak (összesen 3612 db) több mint egy­negyede szilva (kétharmada magvaváló), 13%-a alma és kereken 10%-a csonthéjas termésű dió, mandula, mogyoró). A körtefák száma meghaladta a háromszázat (326), az őszibaracké megközelítette azt (292). Bogyósok közül a meggy vezetett (319 fával), ezt a cseresznye követte (181 fával). A község négyszázat megközelítő (396) eperfával rendelkezett. A 100 hold alatti gazdaságokban kitüntetett szerepe volt a búzának, de jelentős az árpa és a kukorica termesztése is. 53 Ezek a gazdaságok is foglalkoztak baltacimmag, cirokszakáll, moharmag és lencse termeszté­sével. Gyümölcsök közül a téli alma és körte, valamint a szilva volt ná­luk található. A helyi nagygazdaságok némelyike profilírozta termelését, illetve tenyésztését. Kálmán Imre gazdaságában a Bánkúti 1200-as búza, a lófogú kukorica, a nagyszemű lencse, a cirokszakáll és a moharmag ter­mesztése folyt. Nála történt a szimmentáli tinók nevelése, a marhák hiz­lalása és a tejgazdaság működtetése. De övé volt a legjobban gépesített gazdaság is, (Cséplőgéppel és traktorral rendelkezett, többek között.) Ke­zében összpontosult a község vezetése is. Kálmán Imre a bírói tisztség ellátása mellett a helyi Mezőgazdasági Bizottság elnöki funkcióját is betöltötte 5 '. A vezető jegyzői munkakört Bo­dor Pál látta el. Körorvosként a lepsényi illetőségű Medgyaszay Gusztáv dr. tevékenykedett. Agyagássy Domokos dr, balatonfőkajári székhelyéről a körállatorvosi feladatokat végezte. Községi írnokként Kozma József, míg pénztárnokként Ladi János dolgozott. A községben — helyi működési te­rületre korlátozódva — Református Lelkészi Hivatal tevékenykedett. A lelkészi feladatokat Eötvös Sándor látta el. A harmincas évek második felére jellemző helyi ,.konszolidáltságot" már az évtized végén a fokozódó háborús terhek váltották föl. Előbb a JurcseJc-rendszerű begyűjtési kötelezettség keltette gazdasági nehézségek jelentkeztek. 1941-et követően már a háború okozta véráldozatok követ­keztek. 1944—1945 fordulóján a háború taposott több ízben keresztül a községen. A kiürítés előtt — okulva a több évszázaddal korábbi tapasz­talatból — Eötvös Sándor lelkész, Farkas István gondnok és Lady Péter presbiter közreműködésével elrejtették az egyház szent edényeit és ira­tait. 55 így ezek megmenekültek a 18. század elejeihez hasonló pusztulástól. 1944—1945 fordulóján, majd az azt követő évtizedekben, időszerűvé vált az 1862. évben, a templomot ékesítő csillagban elhelyezett egykori följegyzés. 56 Ez arról szólott, hogy: „Szomorú időket éltünk az egész or­szágai együtt mi is. Adja Isten, hogy mire ezen iratunk újra napvilágot látand, szűnjék meg édes hazánk szomorú és viszontagságos állapotja úgy, hogy boldogabb utódaink hírből ismerjék a szenvedéseket, melyekből ne­künk oly bő rész jutott."

Next

/
Thumbnails
Contents