Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

íormátus és 130 zsidó) lakosa volt,'

;l tehát a II. József-kori népszámlálás óta eltelt 45 év alatt a lakosság száma több mint két és félszeresére nőtt. Nagy Lajos 1828-ban kiadott, közismert helységnévtára szerint a helységben 1827 körül 116 házban 819 lakos élt.

62 Ez vagy erősen hiányos, vagy pedig jónéhány évvel korábbi adat, de mindenképpen túl kevésnek látszik az 1820-as évek végére vonatkoztatva, kizárt dolog ugyanis, hogy az 1830-at megelőző pár év alatt a lakosság száma közel 60 százalékkal emelkedett volna. * A lakosság társadalmi rétegződését, de bizonyos mértékben még nemzetiségi és vallási összetételét is, a nemesi közbirtokossági jellegű tulajdonviszonyok és a bérmunkán alapuló, árutermelő földesúri gazdálkodás együttesen alakította. A 18. század utolsó harmadában a helybeli lakosság létszámát tekintve jelentős, bár kisebbik része a birtokos nemességhez tartozott, a másik, jóval nagyobb részét e nemesek földjeit művelő, állatállományát gondozó vagy udvari és házi szolgálatokat végző mezőgazdasági bérmunkások, illetve cselédek alkották. Az 1785— 1787-es népszámláláskor az ,,egyéb" kategóriában összeírt 8 főt hozzájuk lehet számítani. Más elemet itt — egy pap és egy zsidó kereskedő, illetve családjuk kivételével — nem találunk. Nincsenek jobbágytelkek és telkes jobbágyok, a földesúr és a paraszt közötti úrbéres viszony teljesen ismeretlen. Ez a helyzet azután sem változott, hogy a 18. század végén a Nádasdyakkal a nagybirtok megjelent a falu életében. Ami a nemességet illeti, a török utáni első időkben bizonyára túlnyomórészt vagy kizárólag a helyi közbirtokosokból állt, hiszen a gazdálkodás kiterjesztése és a betelepedés éppen csak, hogy megindult, a nagybirtoknak még nyoma sem volt. Ebben a kezdeti szakaszban a többnyire nemesi rendű értelmiség és a magasabb beosztású uradalmi tisztviselők alkalmazásának igénye még nem jelentkezett. A birtokos nemesség vagyoni helyzetét jellemzi, hogy Kutas Istvántól hét leánya egyenként 1000 holdat örökölt.

0

'

5 Mivel Nyék és Pettend határa 1200 öles holdakban számolva együttesen sem több 9700 holdnál,

04 ez azt jelenti, hogy az egész határból a Balassa és a Nemes családnak legfeljebb 2700 hold jutott (Alsónyéken). Az alsónyéki részen Nemes Zsigmond tulajdona 1792-ben 980 hold, továbbá szőlők és marhalegelő.

05 Egy 1810-es felmérés szerint gr. Nádasdy Mihály Alsó Kápolnásnyék határában levő földjeinek területe összesen kb. 1100 hold.

00 Nyilván ugyanarról a birtokról van szó, mert egyrészt a terület nagysága megegyezik, másrészt a kápolnásnyéki lakosok közt a későbbi nemesi összeírások a Nemes családot már nem említik.

07 A helyben lakó birtokos nemességet tehát a 18. század végén, a Nádasdy-féle birtokszerzést követően, a Kutas- és a Balassa-leszármazottak képviselik. Birtokaik nagysága alapján a középbirtokossághoz számíthatók. A nemesi kiváltsággal rendelkező lakosok számáról a 19. század első felében az időről időre végrehajtott nemesi összeírások nyújtanak hozzávetőleges képet. Ezekből az összeírásokból kiderül, hogy a íí. Jó-