Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

viselte.

23 Az összeírt 57 nemesnek közel fele nem helyi lakos. A Balassa család tagjai (József, Ferenc és Zsigmond) Kápolnásnyéken, a Győrfi família helyi érdekeltjei Köveskálon voltak honosok. (Győrfi Dániel, Péter és László.) Hollósy Somogyi Imre Baracskán, Huszár Gábor, a Meszely család néhány tagja (mint László, János, György és Károly) Sárbogárdon, míg József Petteden, Ferenc pedig Csőszön lakott. Kápolnásnyéken volt honos Pázmándy Zsigmond, Nádasdy Sárközy Sándor viszont a Somogy megyei Korpádon. Füredi lakosok voltak a Somogyi testvérek, Károly és Márton. Több személyről, illetve családról megállapítható korábbi lakó-, illetve származási helye, bár az összeírás időpontjában — egy kivétellel — már szentgyörgyi lakosok. Gömbös Ádám a Vas megyei Üjfaluból, Harmath Gábor a Bars megyei Léváról, Kontz István — ekkor móri prédikátor — szintén az előbbi megyéből „szakadt" Szertgyörgyre. Udvardy Pálék a baracskai Szűcs famíliából, Vechélin Ferenc a Sopron megyei Ládról, míg a Virág család tagjai, id. János, ifj. János, István és József — állításuk szerint — a peremartoni nemesek közül valók. A helyiek közül a Baditz család özv. Baditz Jánosné, Ros Katalin. özv. Baditz Pálné, Ángyán Zsuzsanna, Baditz Zsigmond és István, Harangozó Nagy János és Péter nemességének igazolása „actio alatt van", rendezéséig nincs „votuma" (szavazati joguk) a megyegyűlésen. Az öszszeírásban szereplők közül Fodor Dániel (nemessége 1808-ban kelt), Hollósy Filep László vármegyei főszolgabíró, Hódosi Karátsony Dániel, birtokos; a két Hódosi Karátsony testvér Antal (táblabíró) és Lázár (hites ügyvéd), Katona Lajos, birtokos; Katona Péter, testimonialis (bizonyság) levél alapján, Keserű János birtokos, Kováts István, birtoktalan; Miklós Ferenc, birtoktalan; Nagy Sándor és Dániel birtokos (székely kiváltságlevél alapján), Nagy Sándor Kováts; Nagy Szabó Sándor, birtokos; Péter Ferenc, táblabíró; Szabó János, birtoktalan; Szálai József, birtokos; Udvardy Pál, Vechélin Ferenc, birtokosok, valamint Virág János és fiai: János, István és József birtoktalanok iratai rendben találtattak. Közülük legrégibb hites igazolással Katona Péter rendelkezett: 1743. július 16-i keltezéssel, a többségé 19. századi. A nemesek — valamennyiüket figyelembe véve — közel egynegyede birtoktalan. Életmódjuk már nem, csak jogállásuk különbözteti meg őket a helység jobbágyaitól. Ez a forrása annak a helyi, szóbeli hagyománynak, amely szerint — a házasság ritka kivételeitől eltekintve — szoros „komasági kapcsolat" jellemezte, általában a szentgyörgyi nemesi—jobbágyi viszonyt.

2

'

1 Egyesek állítása szerint ez nemcsak a családi ünnepeken történt találkozásokban jutott kifejezésre, hanem (1842-t követően) abban is, hogy a tehetősebb jobbágyokat megyei tisztújításokkor, követválasztások alkalmával a nemesek szavazóként szerepeltették, s így gyakran sikerült számukra kedvező eredményeket elérniök. A század harmincas éveiben záródott le az a pörösködés, amelyik az elzálogosított Palásthy birtok tulajdonáért folyt.

25 A zálogbirtokos Hollósy család ellen Matkovics István septemvir (a hétszemélyes tábla tagja), mint a Pálásthyák rokona, pör útján érvényesítette a „zálogpörösök" követeléseit. 1838-ban törekvései sikerrel jártak. A zálogpörösök sorába tartozott Eötvös Lajos szilasbalhási kisbirtokos is. „Osztályos" rokonaival együtt, az „ősi örökség jogán" részesült a 63 évig zálogba