Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

viselte. 23 Az összeírt 57 nemesnek közel fele nem helyi lakos. A Balassa család tagjai (József, Ferenc és Zsigmond) Kápolnásnyéken, a Győrfi fa­mília helyi érdekeltjei Köveskálon voltak honosok. (Győrfi Dániel, Péter és László.) Hollósy Somogyi Imre Baracskán, Huszár Gábor, a Meszely család néhány tagja (mint László, János, György és Károly) Sárbogár­don, míg József Petteden, Ferenc pedig Csőszön lakott. Kápolnásnyéken volt honos Pázmándy Zsigmond, Nádasdy Sárközy Sándor viszont a So­mogy megyei Korpádon. Füredi lakosok voltak a Somogyi testvérek, Károly és Márton. Több személyről, illetve családról megállapítható ko­rábbi lakó-, illetve származási helye, bár az összeírás időpontjában — egy kivétellel — már szentgyörgyi lakosok. Gömbös Ádám a Vas megyei Üjfaluból, Harmath Gábor a Bars megyei Léváról, Kontz István — ek­kor móri prédikátor — szintén az előbbi megyéből „szakadt" Szert­györgyre. Udvardy Pálék a baracskai Szűcs famíliából, Vechélin Ferenc a Sopron megyei Ládról, míg a Virág család tagjai, id. János, ifj. János, István és József — állításuk szerint — a peremartoni nemesek közül valók. A helyiek közül a Baditz család özv. Baditz Jánosné, Ros Katalin. özv. Baditz Pálné, Ángyán Zsuzsanna, Baditz Zsigmond és István, Ha­rangozó Nagy János és Péter nemességének igazolása „actio alatt van", rendezéséig nincs „votuma" (szavazati joguk) a megyegyűlésen. Az ösz­szeírásban szereplők közül Fodor Dániel (nemessége 1808-ban kelt), Hol­lósy Filep László vármegyei főszolgabíró, Hódosi Karátsony Dániel, bir­tokos; a két Hódosi Karátsony testvér Antal (táblabíró) és Lázár (hites ügyvéd), Katona Lajos, birtokos; Katona Péter, testimonialis (bizonyság) levél alapján, Keserű János birtokos, Kováts István, birtoktalan; Miklós Ferenc, birtoktalan; Nagy Sándor és Dániel birtokos (székely kiváltság­levél alapján), Nagy Sándor Kováts; Nagy Szabó Sándor, birtokos; Pé­ter Ferenc, táblabíró; Szabó János, birtoktalan; Szálai József, birtokos; Udvardy Pál, Vechélin Ferenc, birtokosok, valamint Virág János és fiai: János, István és József birtoktalanok iratai rendben találtattak. Közülük legrégibb hites igazolással Katona Péter rendelkezett: 1743. július 16-i keltezéssel, a többségé 19. századi. A nemesek — valamennyiüket figye­lembe véve — közel egynegyede birtoktalan. Életmódjuk már nem, csak jogállásuk különbözteti meg őket a helység jobbágyaitól. Ez a forrása annak a helyi, szóbeli hagyománynak, amely szerint — a házasság ritka kivételeitől eltekintve — szoros „komasági kapcsolat" jellemezte, általá­ban a szentgyörgyi nemesi—jobbágyi viszonyt. 2 ' 1 Egyesek állítása sze­rint ez nemcsak a családi ünnepeken történt találkozásokban jutott ki­fejezésre, hanem (1842-t követően) abban is, hogy a tehetősebb jobbá­gyokat megyei tisztújításokkor, követválasztások alkalmával a nemesek szavazóként szerepeltették, s így gyakran sikerült számukra kedvező eredményeket elérniök. A század harmincas éveiben záródott le az a pörösködés, amelyik az elzálogosított Palásthy birtok tulajdonáért folyt. 25 A zálogbirtokos Hollósy család ellen Matkovics István septemvir (a hétszemélyes tábla tagja), mint a Pálásthyák rokona, pör útján érvényesítette a „zálogpörö­sök" követeléseit. 1838-ban törekvései sikerrel jártak. A zálogpörösök sorába tartozott Eötvös Lajos szilasbalhási kisbirtokos is. „Osztályos" rokonaival együtt, az „ősi örökség jogán" részesült a 63 évig zálogba

Next

/
Thumbnails
Contents