Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőkomárom

eszébe, hogy szegény Pajsaynak is kellene hadisegélyt adni, hogy ne kelljen olyan sokat éheznie ... Talán egész Mezőkomáromban nincs még egy, akinek szegénysége után annyira szüksége lett volna a hadisegélyre, mint szegény szüleimnek. Mégsem volt senki, aki kiutalja vagy törődjön vele." A közel négy esztendőt fronton töltött fiúk azért folyamodott a t. főszolgabíró úrhoz, hogy „legyen kegyes és tegye magáévá ezen ügyet, és intézze el, hogy szegény anyámnak ki legyen utalva a hadisegély visszamenőleg, hogy legyen mit ennie." Az 1919. január 28-án kelt levél még a címzett „szíves jóindulatát reményleni" meri. Sorstársai ekkor már — a türelmüket vesztett parasztok (leszerelt katonák) nyomására — új hatalmi struktúra létrehozása érdekében szervezkedtek. Ezt 1919. március 2l-e után Gelencsér Péter, Borbás Péter, Fürts János és Pintér István direktóriumi tagok vezetésével meg is valósították.

1

'

2 Az áprilisi választás nyomán megalakult tanácsból Moharos István neve ismert. A Tanácsköztársaság idején a helyi eseményekben szerepet vállaló egyének közül Csizmadia Vendelt és Halmi Gézát a rendszer bukása után Enyingre vitték, és ott kivégezték őket. A helyi parasztság 1918—1919-ben újból felszínre tört szándékát egyik forradalom sem valósította meg. A Károlyi Mihály által vezetett rezsim a tényleges igényekkel ellentétben — és Károlyi személyes példája ellenére — a földosztás tervezett végrehajtásáig nem, csak a részesbérlet és haszonbérlet megkötésének szorgalmazásáig jutott el. a nagybirtokosokkal történő egyezkedést ajánlva. Kun Béla Tanácsköztársasága a földkérdést termelési, élelmezési kérdésként kezelte, és ezek zavartalan funkcionálása érdekében a nagybirtokokat kollektív gazdaságokká alakította. Gyakran a volt tulajdonos, illetve intézői irányítás alatt. Jóllehet mindkét rezsimben a spontán módon lezajló önkényes földfoglalások jelezték a parasztság tényleges igényét. A Horthy Miklós nevével jelzett éra látszólag radikálisabb lépésre vállalkozott. A Nagyatádi Szabó István nevéhez fűződő földreform az ország szántó-, rét- és legelőterületének 7,4%-át érintette. Ezek a rendelkezések Mezőkomárom községben sajátosan érvényesültek. A község 1920. évi 6483 kat. holdas határából öt évvel később — a reform végrehajtásának időszakában — 2477 hold volt a 100 holdon felüliek birtokában.

0

" A korábbi 50%-ot meghaladó nagybirtokarányt figyelembe véve az 1925. évi 38,2%-os részesedés azt engedi föltételezni, hogy mintegy 765 kat. holdnyi (11,8%-os arányú) tulajdonváltozásra került sor, a kisbirtok javára. (A közel 400 családot alapul véve kb. 2 kat. holdnyi területet jelentett családonként.) Gyakorlatban mégsem a nincstelenek és a törpebirtokosok körülményei javultak a reform következményeként. Az történt ugyanis, hogy a helység ekkor legnagyobb földbirtokosa, az Esztergomi Római Katolikus Főkáptalan, birtoka egy részének értékesítése során, a falusi szegénységet mellőzte. A földet váró hadirokkantak, hadiözvegyek és nincstelenek 1921. január 15-én levélben kénytelenek a Főkáptalan eljárását és kisemmizésüket szóvátenni a földművelésügyi miniszterhez írt panaszukban.

M Ránk, „Veszprém, Somogy és Tolna megyék találkozásánál fekvő községünk