Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

állításra. Öt évvel később a belügyminiszter arról értesítette Fejér vármegye közönségét, hogy július l-re Martonvásáron 5 főből álló csendőrőrs állíttassék fel. 1895 májusában az átalakítandó csendőrőrsépület tervés költségvetését kérték. A váli főszolgabíró 1895 májusában terjeszti fel a községben felállítandó csendőrőrs részére átengedett községi épület haszonbérbe adására kötött szerződést jóváhagyás végett. A tíz évre kötött szerződés szerint az épület bére 280 forint volt. A váli járás főszolgabírája 1896. február 11-én terjesztette fel az alispánhoz a községháza építésére vonatkozó számadásokat felülvizsgálat és jóváhagyás végett. Az 1895ben épült községháza és csendőrlaktanya összes építési költsége 11 766 frt 63 krajcárra rúgott. Az építési költségek fedezésére a Martonvásári Takarékpéíztártól 7800 frt kölcsönt vettek fel 20 évre, 8% tőke- és kamattörlesztés mellett. A vármegye törvényhatósági bizottsága 1896 októberében hagyta jóvá. Ugyanekkor Martonvásár község regale kártalanítási kötvényeket akart vásárolni, amit a pénzügyminisztérium a törvény értelmében nem engedélyezett, hanem helyette 4%-os korona járadék kölcsönkötvény vásárlását ajánlotta.

2

'"

4 A község képviselőtestülete 1888-ban egyhangúlag elhatározta, hogy a helybeli tűzoltóegyletnek és a megyei gazdasági egyesületnek 100—100 frt-tal alapító tagja lesz.

285 1890. április 13-án a martonvásári izraeliták, mint a kajászószentpéteri anyakönyvi kerülethez tartozó imaegyesületet hozott létre. A megalakulásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet a megállapított alapszabályokkal együtt a belügyminiszterhez terjesztették fel. A belügyminiszter 1890. július 3-án azzal küldte vissza, hogy ,,ezen alapszabályok felsőbb hatósági jóváhagyást nem igényelnek. A nevezett imaházi egyesület azonban az általa készített alapszabályok szerint adminisztrálható és elégséges, ha azok egy példánya netán felmerülő panaszok esetére lehetséges betekintés czéljából a járási szolgabírói irattárban visszatartatik."

280 A martonvásári zsinagóga 1897-ben közadakozásból épült fel. Gróf Brunszvik Géza, mint a martonvásári vásár jog tulajdonosa, 1890 augusztusában kérte, hogy a szeptemberi vásárt egy héttel halasszák el. A kereskedelemügyi miniszter a kérést nem engedélyezte.

827 Az első világháború előtt a kirakodóvásárt a mai Ságvári utca és a „nagy folyó" között, az állatvásárt az országút (70-es) túlsó oldalán, közvetlenül a folyó mellett tartották. A két világháború között a vásárokat a falu déli részén, a ráckeresztúri út melletti községi legelőn tartották. A község 1892. évi költségvetésében 3405 frt bevételt és 6298 frt kiadást állapítottak meg. A kiadási többlet fedezésére a földadó minden forintja után 16%. egyéb adónemek minden forintja után 21,8% pótadó kivetését javasolták. 1893-ban a kiadási többlet alacsonyabb volt, ezért a földadó után 12,4%, egyéb adónemek után 18,9% pótadó kivetését javasolták.

283 1892 augusztusában az üresedésben levő községi szülésznői állásra az alábbi feltételekkel hirdettek pályázatot: 1. évi fizetése a községi pénztárból 25 forint; 2. minden szülési esetnél a féltől 1 frt 50 kr, a teljesen vagyontalanoktól díj nem szedhető.

389