Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

gánjellegű levelezésükben Brandeis Leopoldine, tartományi főnöknőhöz fordultak, aki az Osztrák—Magyar Monarchia országaiban 210, míg ezen belül egyedül Magyarországon 89 ilyen jellegű intézményt, köztük a martonvásárit is, létesített. A fennmaradt elszámolás szerint 1884 folyamán húsra, kenyérre, tejre, lisztre, sertéshúsra 407 forintot, a nővérek lábbelijére és a munkaiskolára 97 forintot adtak ki. Az 1885. évre 68 forintot vittek át. Az 1884. április 14-i levélrészletben arról értesítik a gráci rendházat ,,a mi kisgazdaságunk már megsokszorosodott, 5 fiatal nyúlunk és 16 jércénk van. Baromfit lehet tartani. Az egyik helybeli zsidó kereskedő ajándékba adott eleséget." 1889. február 14-én ,,a grófnőtől a szegények részére 20 forintot kaptunk, hogy a legszükségesebbet megvásárolhassuk. A grófnő és a gróf gyakran meglátogat bennünket és nemsokára a munkaiskola részére a szegény gyermekek részére varrni való anyagot vásárol és a megőrzőben levő gyermekek részére mindenfélét." 1889. december 16-án arról tájékoztatták a rendház főnöknőjét, hogy karácsony előtt ,,az uraság melegebb vidékre, Nizzába utazott. Elutazásuk előtt a gyerekek mindent előadtak, amit karácsonyra tanultak, s ennek a gróf úr nagyon örült. A gyerekek nagyon sok ajándékot: ruhát, inget, harisnyát és hasonlókat kaptak karácsonyra. Mi már most örülünk a karácsony esti kiosztásnak."

2

''

1 Az elhunyt gyermekek iránti kegyelet másik megnyilvánulásával is találkozunk. Kereskényi Gyula, érdi esperes-plébános valószínűleg az újjáalakítandó plébánia alkalmával levéllel fordult Brunszvik Gézáné grófnőhöz (sz. gróf Deym Jozefa), amelyben az elhunyt Gábor fia emlékét idézte fel. Kereskényi az érdi plébánia történetéről írt könyvének legnagyobb részét Brunszvik Gábor emlékének szentelte. A grófnő 1885. augusztus 14-i levelében ,,az érdi egyháznak gyönyörű gazdagon aranyozott kelyhet ajándékozott", továbbá bor és víz felszolgálására alkalmas ezüst edényeket és tányért. Ezen kívül ajándékba adta Geiling által festett képet, amelyen a „szeplőtelen Szűz Mária" előtt Brunszvik Gizellát, Gábort és Maryt ábrázolta. Az érdi plébános 1885-ben kapott adományok között gróf Brunszvikné által adományozott kelyhet 250 frt-ra, az „immaculata" (szeplőtlen) képet 300 frt-ra és az „ampullákat" 150 frt-ra értékelte.

242 Űj helyzet elé került a martonvásári óvoda gróf Brunszvik Géza 1899. július 30-án bekövetkezett halálával. Ettől kezdve második felesége, Brunszvik Gézáné, sz. Szigl Szerafin, (később Capponi őrgrófné) az óvodát nemcsak fenntartotta, „saját nagylelkűségéből indíttatva az intézeti épületet nagy bőkezűséggel 1900 év folyamán teljesen újra építette." Az óvoda fennmaradására „gróf Brunszvik Mária cs. és kir. csillagkeresztes hölgy stb." Bécsben 1900. január 27-én kelt végrendeleti intézkedésével 40 000 korona készpénzt hagyott, mint alapítványi tőkét, amelynek évi kamatait használják fel a kisdedóvoda céljára, az intézetet vezető három apáca ellátására, valamint a martonvásári gróf Brunszvik család sírkápolnájának fenntartásai a. A korompai Brunszvik Mária grófné által hagyományozott 40 000 korona alaptőkét Capponi őrgrófné sz. Szigl Szerafin 4000 koronával egé6 FMTÉ 21. 81