Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

Az orbánhegyi szőlőbirtokosok közgyűlése 1909. március l-jén hagyta jóvá a „Martonvásári Orbánhegyközség rendtartását". A „szervezett hegyközség a közös hegyrendészeti feladatokon kívül: a filloxera által elpusztított szőlők felújítását, a peronospora és más egyéb szőlőbetegségek elleni közös védekezést, végül a szőlők jó védelmezésének fokozása végett szükséges egyöntetű gazdálkodás és kezelés szervezését is czéljául tűzi ki." A szabályzat függetlenül a művelési ágtól minden orbánhegyi földre kiterjed. A hegyközségi szabályok „betartása felett a szőlőbirtokosok közgyűlése és a hegyi választmány őrködik, ennek határozatait a hegybíró hajtja végre, a közvetlen felügyeletet pedig a hegyőrök gyakorolják." A szőlőbirtokosok évi rendes közgyűlését februárban a hegyi választmány elnöke hívja össze. Érvényes határozathozatalhoz az összes szőlőbirtokos közül húsznak jelenléte szükséges. Ha nem határozatképes, akkor a másik közgyűlésen a jelenlevők általános szótöbbsége határoz. A közgyűlésen minden szőlőbirtokos vagy családbelije vagy írásbeli meghatalmazással ellátott jelenhetett meg. „500 Q-ölig bármely csekély terület tulajdonosa egy szavazattal, ennél nagyobb terület birtokosa pedig annyi szavazattal bír, ahányszor 500 O-öl területe van." A hattagú hegyi választmány „negyedévenként egyszer rendesen, szükség esetén többször is ülést tart, melyben a hegybíró is mindanynyiszor részt vesz." A hegybírót a választmány három évre választotta s fizetését évenként 40 koronában állapították meg. A hegybíró kötelessége volt: ,,a) a jelen hegyközségi szabályzatban körülírt kötelezettségeket pontosan teljesíteni; b) a vinczelléreket s azok családtagjait nyilvántartani, az összes őrködő személyzet eljárásaira felügyelettel lenni; c) a hegyi közlekedés jó állapotban tartására gondot fordítani; d) a szőlőbirtokosok közt felmerülő vitás kérdésekben békebíráskodást gyakorolni." A hegyőrök létszámát a közgyűlés állapította meg. Évi fizetésük 400 korona, azon felül a befolyt pénzbüntetések 25%-a illette meg azt, aki a kihágás elkövetőjét vagy a hegyrendészeti szabályok megsértőjét kinyomozta és feljelentette. A hegyőröket alkalmazási bizonyítvánnyal, jelvénnyel és fegyverrel látták el. „A hegyőr azonnal elbocsájtható: a) ha részeges; b) ha engedetlen; c) ha a szőlőbirtokosok irányában sértést követ el; d) ha visszaélésben vagy vétségben, melyért a törvény fenyítéke alá lesz átadandó, éretik utói." Minden szőlőbirtokos tarthatott vincellért, akit a hegybíró tudtával lehetett felfogadni és elbocsátani. A vincellér felfogadásának határnapja minden év január elseje volt. „Az önhibája folytán szolgálatából elbocsátott vinczellér többé az Orbánhegyen sehol sem lesz felfogadható. A vinczellérek gondozása alatt álló szőlőkben alkalmazott munkások által okozott károkért a vinczellérek felelősek." ... „A hegyi munkára és munkásokra a következő szabály lesz megtartandó: a) a munka mindenkor és különbség nélkül napfelkeltekor kezdődik és naplementekor végződik; b) munkaszünetül reggelire félóra, ebédre egy óra, ozsonnára szintén félóra engedtetik, ezen utolsó szünetnek csak május 1-től augusztus l-ig van helye." „Másnak munkásait elcsábítani, vagy az elvállalt munkát abbahagyni büntetés terhe mellett tilos." „A hegyi