Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

1860 körül a martonvásári szőlő területe 137 m hold, bortermése 9000 akó fehér bor volt. A leggyakrabban előforduló fajták: vörös dinka, mézes, kadarka. Az egykori feljegyzés szerint: „kötözés, karózás nélkül, a kezelés primitív." Az uradalomnak 1863-ban majorsági szőlőjében 307 akó bor termett, míg a nyolcad dézsmás szőlőtulajdonosok 254 akó bort adtak le.

207 A martonvásári uradalom 1862-ben 5 holdon létesített faiskolát. Ekkor alma-, körte- és nyáribarack-csemeték álltak rendelkezésre, míg cseresznye, meggy és szilva hiányzott. Ebben a faiskolában termelték meg a gazdaságban szükséges akác és egyéb erdei csemetéket is.

208 Az orbánhegyi szőlőbirtokosok 1864 októberében Brunszvik Gézával szőlődézsma örök megváltási szerződést kötöttek. (A korábbi telepítés után 7 évi mentesség lejártával a földesúrnak a szőlő- és minden termés nyolcadát és 500 •-ölenként két kappant kellett leadni vagy folyó áron megfizetni.) Az orbánhegyi szőlőket a földesúr a következő feltételek mellett adta át: 1. Tekintettel arra, hogy a „megváltás nem általában, hanem csak egyesek által történik" Az uraság fenntarthatja magának a jogot, ha a megváltott szőlőbirtokos meg nem váltott szőlőbirtokostól dézsmálás előtt mustot fogadnak el, úgy az uraság a megváltott egész évi termését lezárhatja és az okozott kár, ill. költségek erejéig kártalaníthatja magát. 2. A szőlőbirtokosok egyetemlegesen felelnek. Egy fertály (500 •-öl) szőlő örök megváltása 40 frt osztrák értékben történik, ami az összes terület után 4980 frt-ot tesz ki. Az első törlesztés 1868. november l-jén volt esedékes. A fennmaradt tőke után 5% kamatot kellett fizetni. 3. Az egyezség kapcsán felmerülő bélyegilletékek, díjak és mindennemű költségek a szőlő dézsmát megváltó szőlőbirtokosoknak kellett viselni. 4. Mindaddig, amíg a 4980 frt és az 5% kamatot teljesen ki nem fizették a megváltott szőlők csak az uradalom engedélyével fordíthatók más célra vagy használatra. 5. A váltási tőke első egyötödének kifizetésével a dészmaadás a felsorolt szőlőkre megszűnik. A megváltásban részt nem vevő szőlőbirtokosokra nézve a korábbi adózás és földesúri jogok változatlanul fennállanak. Amennyiben a megváltásban résztvevők a részleteket és a kamatot az előírt időben nem fizetnék ki, úgy jelzálogilag bekebeleztetik. Brunszvik Géza a megváltott szőlőkben a vadászatról lemond, azonban a megváltásban részt vevő szőlőbirtokosok nem vadászhatnak, hanem kötelezik magukat, hogy egy évben két nap a szőlőből a vadakat kihajtják. A meg nem váltott szőlőkben a földesúr továbbra is vadászhat. A főszolgabíró ezen egyezséget 1864. november 6-án olyan észrevétellel terjesztette fel, hogy a szerződés 1. pontja a rendes és törvényes bíróság mellőzésével önkéntes bíráskodásnak minősül s ezért nem javasolta a szerződés jóváhagyását. Ennek ellenére Fejér vármegye első