Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

A császári katonaság által Martonvásáron fogva tartott magyar lelkészek, jegyzők, tanítók és megyei hivatalnokok kiszabadítására Nagy Sándor főszolgabíró utasítására Mezey József, szentpéteri jegyző az ottani lakosokból népfelkelést szervezett. A nyomozás során bizonyítást nyert, hogy Mezey augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka egy forradalmi tisztviselő felszólítására felhívta a szentpéterieket, hogy vele együtt felfegyverezve Baracskára menjenek az ottani népfelkelőkhöz csatlakozva a Martonvásáron levő császári csapatokat támadják meg és a foglyokat szabadítsák ki. Erre a felhívásra mintegy harmincan különböző fegyverekkel felszerelve Baracskára indultak, azonban a kései indulás miatt szétszéledtek. Haynau 1849. július l-jén kiadott proklamációja szerint az osztrák csapatok elleni népfelkelésre való felszólításért golyó általi halál jár. Kempen a halálos ítéletet augusztus 21-én jóváhagyta, augusztus 22-én hajnali 5 órakor Mezeyn az Újépületben az ítéletet végrehajtották.

159 Még egy szomorú eseményt jegyeztek fel 1849-ről: Szánthó Gábor, abai református segédlelkész 1848—49 évekről készült feljegyzéseiből is megtudjuk, hogy 1849. április 23-án Budáról Laibachba kísért magyar foglyok (köztük volt Batthyány Lajos is) első éjszakájukat Martonvásáron töltötték."

0 A Brunszvik kastélyban szállásolták el őket. Az előkelő rabokat az emeletre, míg a többieket a földszinten helyezték el. Kmetty Róza, az úri kastély egyetlen otthon hagyott cselédje gondoskodott ételről italról. Megjelent a helybeli plébános is, akinek cselédje kosarában bort és harapnivalót hozott a foglyoknak. Másnap, április 24-én Székesfehérvárig értek el, ahol a püspöki palotában kaptak szállást. Laibachból visszatérőben szeptember 11-én ismét a martonvásári kastélyban pihentek meg éjszakára, majd másnap az Újépületbe kísérték őket.

101 A foglyokat hamarosan haditörvényszék elé állították, amelynek ítélete alapján Szánthó Gábor, református segédlelkészt felmentették és szabadon bocsájtották, Batthyány Lajost pedig halálra ítélték.

11

'

2 Dőry Gábor kerületi főbiztos — Geringer cs. kir. biztos közlése alapján — Meszlényi Lajos, Fejér megye főnökét értesítette, hogy gróf Brunszvik Ferenc, martonvásári nagybirtokos 1849. október 24-én Bécsben meghalt. Egyben kérte az örökösök birtokjogának biztosítását.

103 Az 1850. évi összeírás Martonvásáron 181 házat és 1189 lakost (ebből: magyar 551. német 468, tót 146, zsidó 24) talált. 1851 végéig az állam által a Fejér megyei községekben zsandárság (csendőrség) tartásáért Martonvásárnak is pénzbeli hozzájárulást kellett fizetnie. 1854-ben Martonvásáron már csendőrőrs és kaszárnya volt. A hiányzó berendezési tárgyak pótlását a községi költségvetésbe kellett betervezni.

10

'

1 Az Úrbéri Kármentesítő Bizottmány 1851. április 28-i ülésében tárgyalta, hogy a folyamodó grófnő Martonvásár mezővárosban 25 úrbéri telket és 96 urb. zsellért vesztett és 1230 pfr-nyi úrbéri előlegezési összeget állapított meg.

105 1854 augusztusában nagy jégeső volt Martonvásáron. Az elemi csapás által okozott kárjegyzéket a bicskei főszolgabíró terjesztette be adóelengedés céljából.

100