Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

Lajos, Hujber Ferenc, Iliás István, Iliás János, Jánosi György, Jánosi János, Jánosi Lajos, Juhos János, Juhos József, Kalári István, Karikás Ferenc, Karikás József, Kocsis Mihály, Kiss József, Kósa József, Lang­már János, Magyar István, Molnár József, Morék Ferencné, Orosz Juli­anna, Palkovics István, Palkovics János, Palkovics Jánosné, Pallag Já­nos, Papp István, Peczkó József, Peczkó Józsefné, Pereczes Lajos, Smid Ferenc, Szabó József, Véber Ferenc, Virág Lajos és Zaka Ferenc. 113 1945-ben a községben szovjet katonai temetőt létesítettek, amely­ben emlékművet helyeztek el. A harcok vége után a település lélekszáma 865 volt, 243 lakóház maradt használható, és az állatállományt 129 szarvasmarha, 48 ló, 60 db sertés és 380 db baromfi jelentette. A község határában 1945 tava­szán 60 kat. hold szántóterület volt bevetetlen. 1 ''' A település életének irányítását a Nemzeti Bizottság vette át 1945. május 2-ától, és megalakult a földreformot végrehajtó Földigénylő Bi­zottság. A településen 163 földigénylőt írtak össze, akik közül 58 volt földnélküli, 10 fő 1 kat. hold alatti, 88 1—5 kat. holdas és 7 személy 5 kat. hold feletti földingatlannal rendelkező/" A feljegyzett igénylők közül 2 foglalkozott iparral, a többi földműves volt. A bizottsághoz az úrhidai egyház részéről is érkezett földigénylési kérelem, amelyre Fe­jér megye Földbirtokrendező Tanácsa a sárpentelei határban 30 kat. hol­dat jelöltetett ki az egyházközség részére. A község földhiánya miatt a szomszédos falvak határából igényelt a bizottság kisebb-nagyobb földterületeket. Ilyen módon Wüntscher Frigyes volt szabadbattyáni gazdálkodó Felsősomlyóban fekvő, közel 200 kat. holdas birtoka és a Széc/iem/z-uradalomból hasonló nagyságú terület került kiosztásra az úrhidai igénylők között 1945 nyarán. Ugyancsak az igények kielégítése érdekében a Földigénylő Bizottság Szterényi Sándor­né Sárszentmihály határában fekvő birtokából még 50 kat. hold földet igényelt augusztus közepén. A már említett 163 igénylő közül 23-nak a jogosultságát különböző okokra hivatkozva nem fogadták el. A kiosztott föld mennyiségére vonatkozóan egymásnak ellentmondó jelentések érkeztek be Fejér megye Földbirtokrendező Tanácsához. Ezek szerint Űrhidán 530—550 kat. hold szántóművelésű terület került ki­osztásra, és 140 család jutott földhöz a földreform során. Állami tulajdonba nem kerültek földek Űrhida határában. A Föld­igénylő Bizottság munkája során megsűrűsödtek az események a telepü­lésen. A bizottságot rövid időn belül háromszor kellett újraválasztani, mert a Földbirtokrendező Tanács helyszíni ellenőrzése szerint a faluból beérkező jelentések igaznak bizonyultak. A falubeliek panasza szerint gond volt a terméselosztásokkal és a földek kiosztásánál visszaélések történtek. A katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozói például azt sé­relmezték, hogy amíg a törpebirtokosok közül többen 5—8 k. hold föld­területhez juthattak, ők viszont nem kaptak földeket." 6 A demokratikus pártok helyi szervezeteinek megalakulására a bi­zottságokkal egyidejűleg került sor. A Magyar Kommunista Párt helyi csoportjának titkára Juhos István, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párté Szabó István és a Nemzeti Parasztpárt helyi vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents