Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

sertést, 2651 baromfit és 27 méhcsaládot, majd 1911-ben 150 szarvasmarhát, 85 lovat és 251 sertést jegyeztek fel/'

2 A település 979 lakosából 502 kereső és 477 fő eltartott volt 1900ban. A keresők közül 477 dolgozott a mezőgazdaságban, 4 fő űzött valamilyen ipart, és 7 személy volt kereskedő. Az iparosok közül 2 kovács, 1 asztalos és 1 fő molnár szakmában dolgozott/'

5 1914 októberében a hadbavonult úrhidai tartalékosok és a tényleges katonák családjainak segélyezésére 500 koronát szavazott meg a képviselő-testület. A bevonultatottak számáról nincsenek adataink/

1

'

1 1916 szeptemberében 47 határmenti menekültet Sárszentmihályon helyeztek el, akinek ellátásáról a körjegyzőség falvainak kellett gondoskodnia. Űrhida a túlkiadások 1/3-ad részét vállalta magára. 1914 és 1918 között a község öt esetben jegyzett hadikölcsönt 500—1000 korona összegben. A háborúban a következő úrhidaiak estek el: Albrecht Ignác, Erhardt István, Hegedűs István és Ferenc, Horváth József, Jánosi István, Jánosi János, Juhos Ferenc, Kalauz Pál, Karikás István, Király György, Keserű József, Langmár Ferenc, Mayer György, Palkovics Imre, Pajor Imre, Pallag János, Pallag József, Pápai József, Pereczes Lajos, Pereczes János, Rada János, Rada Mihály, Sulák József, Szabó János, Szabó József, Szabó Ferenc, Veisz József, Viniczay István és Unyi József/'

J A háború áldozatainak emlékét emlékmű nem őrzi Űrhidán, bár ennek felállítására történtek lépések az 1920-as években. 1924-ben több képviselő-testületi közgyűlésen szó esett arról, hogy a háborúban elesettek emlékét kész a község megörökíteni, de a rossz gabonatermés és a katasztrofális bortermés miatt erre anyagi lehetősége nincs. A továbbiakban ez a téma lekerült a napirendről. 1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltásával Űrhidán is megalakult a munkástanács. Tagjaivá Dula Mihályt, Jánosi Józsefet, Gazdag Pált, Hujber Ferencet, Jelinger Imrét, Magyar Jánost, Langmár Istvánt, Nyakas Györgyöt, Peczkó Ferencet. Peczkó Györgyöt és Zerényi Pált választották meg. A felsoroltak közül Peczkó György tagja lett a székesfehérvári járás Munkás—Katona és Földművestanács Intéző Bizottságának is.

46 Űrhida lélekszáma 1920—1940 között 920 és 975 között váltakozott. 1920 és 1930 között 146 gyermek született, 36 pár kötött házasságot, és 84 ember halt meg. A lakosság többsége a mezőgazdaságból élt, 1931-ben 116 mezőgazdasági földmunkást és 146 ellátatlant jegyeztek fel a településen/' A törpebirtokosok száma 30 volt ebben az évben. A Népjóléti Minisztérium ,,nyomorenyhítő akciója" során a község segélybizottságának 2 gyermekruhát és 3 pár gyermekcipőt (!) küldött 1931-ben.'

,íJ A képviselő-testület 16 családfenntartót, illetve magatehetetlen személyt nyilvánított segélyre szorulónak 1932-ben. Ezeknek némi lisztet tűzifát, ruhát és cipőt juttatott. A megélhetési gondokat a község kis határterülete okozta leginkább. Ezt a helyzetet az sem változtatta meg lényegesen, hogy az első világháborút követően földosztásra került sor. A képviselő-testület 1919 végén, főleg a község katonaviselt, szegényebb sorsú, valamint hadirokkant és hadiözvegy lakói részére, a szomszédos nagyuradalmakból egy évi bérletre néhány száz holdat igényelt. A