Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

ami jövedelme lészen. az Templomocskám igazgatására és szükségére fordíttassék.. Ürhidai Malomban mi vám lészen, méretessék ki Mikosnénak 30 mérő kétszeres és 10 mérő tiszta. Az árva gyerekeknek is 30 posonyi mérő kétszeres, a többi eladatván Pinczéimbeu lévő boraimmal együtt. Pentelei házamnál becsültessenek meg minden épületek és kerítések, ottan Mihály lakjék . . . Minek utána már hatvan Esztendőket által értem, hogy némely betegségek jelentgetik magukat, melyek miatt hosszas életemet nem remélhetem. Mivel pedig nőtelenségben maradtam, . . . szükségesnek ítélem, hogy önön magam keresményeimről utolsó rendelésemet tegyem. Ha Isten Eő Sz. Felsége az árnyékvilágból kiszólít, már arrul rendelésemet hagyom, az szerént testem az Ürhidai Kápolnában a Föld Gyomrába tétessék. . . . Alba Regia. 1785. Febr. 15. Vörös Zsigmond mp."

20 A végrendeletben szó esik arról, hogy a pálinkaházat Mikos István kapta, hogy ennek jövedelméből a templomról is gondoskodjon. Ez a személy 2 évvel a végrendelkezés után Vörös Mihálynak 30 forintért eladta a kifőzdét, és feltételezhető, hogy a vevő nem a kápolna anyagi feltételeinek biztosítását tartotta szem előtt. A végrendelkező 1785. február 20-án bekövetkezett halálát a szabadbattyáni r. k. plébánia halotti anyakönyvébe jegyezték be. A forrás szintén utal arra, hogy a földesurat Űrhidán temették el. Tehát a Vörös família tagjai kapták örökségbe Űrhidát Pentelével együtt 1785-ben. Ez évben Zalinka István tiszttartó levélben értesítette az új földesurakat, hogy Ürhida dézsmáltatása megtörtént, ezért az urasági pince felnyitására lenne szükség. Ebből a levélből tudjuk, hogy Vörös Zsigmond. 1785-ig „irgalmasságból" több éven át nem szedette be a bortizedet a szőlőhegy gazdáitól. Az új birtokosok már nem adtak ilyen kedvezményt.

21 1786-ban Vörös Farkas a sógorának. Nagy Lászlónak 5000 forint ellenében zálogba adta a ráeső birtokrészt. A szerződés szerint Vörös Erzsébet és férje 32 esztendőre kapta meg Űrhida egy részét, továbbá az innen származó bordézsmát, árendákat és a zálogbaadónak szintén tulajdonát képező kőfejtést. Kikötötték azt is, hogy ha Vörös Farkas utódai az átvett 5000 forintot ki nem fizetnék a 32 év alatt, úgy Nagy László és utódai még ennyi ideig bírják a szőlőhegyet. A záloglevelet 1786-ban írták alá Székesfehérváron, tehát Vörös Farkas, mint örökös, 1 évig sem gazdálkodott az úrhidai és a pentelei birtokon. 1.788-tól tovább bonyolódott a puszta birtoklása. Vörös Mihály ez évben a sárszentmihályi illetőségű Varga Istvánnak 220 forintért eladta úrhidai szőlőit, majd 1796-ban ő is zálogba adta a szőlőhegyet, illetve annak ráeső 1/6-át. Űrhida másik része így Vörös Ferenc kezébe került 16 esztendőre.

22 Időközben a szőlőművelés felvirágzásának eredményeként benépesült a szőlőhegy. Űrhida r. katolikus lakóit Szabadbattyánban anyakönyvezték 1817-ig. Az itt található anyakönyvi bejegyzések szerint 1757 táján