Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Sárkeresztúr

Mária ingatlanát is. A község határában összesen 3872 kat. hold föld került felosztásra. A katolikus iskolában a tanítás május 5-én megkezdődött. A demokratikus pártok közül a Kommunista Pártról tudjuk, hogy május hónapban már szervezkedett, a június 1-én 58 tagja volt. Demokratikus tömegmozgalom bontakozott ki a községben, amelyet a demokratikus politikai pártok és érdekvédelmi szervezetek vezettek. 1946. április eleién a FÉKOSZnak 310 tagja volt. A sárkeresztúri földművesszövetkezet 1946. augusztus 11-én alakult. Taglétszáma 141, akik között 140 újgazda volt. Az igazgatóságot Hauptvogel János, Döring László, Sümegi János, Fenekes János, Mészáros Béla, Szabó Imre, Auer Ferenc alkották; a felügyelő bizottságba Bognár János, Nagy Mihály, Ecseki Ferenc és László József működtek. A szövetkezet ügyvezetője Döring László volt. A szövetkezeti vagyon 1 traktorból, 1 cséplőgépből, 1 darálóból és több roncsgépből állt. A szövetkezet terménygyűjtéssel, birkatenyésztéssel, állatkereskedelemmel, építőanyag- és tűzifakereskedéssel foglalkozott. 1948. január 12-én Zichy-majorban az újgazdák létrehozták a Legeltetési-, Kertgazdálkodási- és Értékesítő Földműves Szövetkezetet. A tagság 50 kat. hold legelőt, 50 kat. hold, jórészt mocsaras területet és 25 kat. hold szikes földet alakított át szövetkezeti tulajdonná. A 125 holdas részen legeltetést végeztek. A szövetkezet megkapta a volt Zichy Ödön-féle magtárépületet, a Breyer József né tulajdonában volt 20 lőerős traktort és egy darálógépet. Az alakuló közgyűlésen a tagságot László István, Nagy Lajos, Spacsetz István, Katona Pál, Mennyhei István, Németh István, Varga Ferenc, László Gyula, László László, és László János képviselték. Az 1947. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a legtöbb szavazatot a Kisgazdapárt (40%), továbbá a Parasztpárt (21%) kapta. A kommunisták 9%-ot, a szociáldemokraták 7%-ot kaptak. A választási eredményeken a község agrár jellege tükröződött. így értékelték ezt a választások után a megye politikai vezetői is. Az MKP és az SzDP egyesülése 1948. május 11-én ment végbe, a pusztákon pedig a következő napokban: így Zichy-majorban 13-án, Sándor-majorban 15-én. A Magyar Függetlenségi Népfront községi bizottsága 1949. március 2-án alakult 12 taggal. Elnöke B. Molnár József volt, titkára Szabó János. Tagjai: Csernecki Péter, Nagy Lajos, Halász István, Madarász János, H. Nagy István, B. Szabó József, Léhner György, Halász József, Nagy László, Kiss Rózsa.

;u FORRÁSOK 1 Fejér Megyei Levéltár. (FML) Ádám L. Fejér megye földrajza. Kézirat. 2 FML. Feltáró lapok gyűjteménye. (Gyűjtemény.) Sárkeresztúr, 1351—1482. — Érszegi G. FMTÉ. 5. k. 182. old. — Csánki D. Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. k. Bp. 1897. 335. old. 3 Kis L. Fejér megye helységneveinek etimológiája. Kézirat a FML-ben. 4 Gyűjtemény 1647—1696. 5 Uo. 1696. 6 Uo. 1702—1714.