Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr
A Hitelszövetkezet 51 taggal a 50 K névértékű üzletrésszel és 500Ö K alaptőkével 1907-ben alakult. Az első világháborút követő infláció idején működését szüneteltette, majd 1923-tól újra működött. A harmincas évek közepén tagjainak száma 130, a befizetett üzletrészek a 40 K-val 6452 P-t tett ki. Ráckeresztúri közbirtokosság mint osztatlan közbirtok 1903-ban alakult. Alapszabályát 1904-ben hagyták jóvá. Célja: a gazdaközönség állatállományának szaporítása, megfelelő apaállatok beszerzése, nevelése és fajállatok tenyésztése. A harmincas évek közepén kb. 200 tagja volt. 1 '* 1 A Vármegyei Közigazgatási Bizottság gazdasági albizottsága 1935 januárjában Legeltetési Társulat megalakítását rendelte el. Az alakuló közgyűlést 1935. febr. 6-ára hívták össze. A közgyűlés határozatképességéhez a szavazók több mint felének kellett megjelennie.' 8 '' A „Ráckeresztúri Dalkör" 1934. január 12-én tartotta alakuló közgyűlését, amelyen megválasztották a vezetőséget: elnök: Kapitány Gyula, esperes-plébános, társelnök: Magyar János, ügyvezető: Damak Antal, karnagy: Ráduly Géza. igazgató-tanító és a főtitkár: Sevella Sándor lett. 1940-ben a meglévő egyesületek felülvizsgálatának elrendelése után, 1940. február 25-én a „Ráckeresztúri Dalkör" rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Vészeli Károly, akkori elnök felkérte a megjelent tagságot, hogy a dalkör további fenntartásáról vagy felosztásáról döntsön. Az elnök „több oldalról ismertette a dalkörnek nagy nehézségekkel küzdő és lehetetlen további fenntartásának okait." A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök javaslatát és kimondta a „Ráckeresztúri Dalkör" feloszlását. A 23 db dalárdasapka darabonkénti megváltási árát 1 pengőben állapította meg, amelyet a tagok saját részükre átvesznek és kifizetnek. 1SG Az ellenforradalmi rendszer katonai elő- és továbbképzését szolgáló: Levente Egyesület 1924-ben alakult (1926-ban engedélyezték) 200 „kötelező" taggal. 1930-ban a tagok száma elérte a 240-et. 187 A Ráckeresztúri Polgári Lövészegyesület 1935. október 19-én alakult. 1940. március l-jével a honvédelmi miniszter beszüntette az eddig nyújtott anyagi támogatást, mert a haderőn kívüli lövészképzést az újonnan alakuló lövészalakulatok fogják ellátni. A közgyűlés kimondta a Polgári Lövészegyesület feloszlását. Vagyonát: 3 db kispuskát és 7.67 P készpénz a helybeli Levente Egyesületnek adták át, 188 Az alispán 1945. június 14-én utasítást adott a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek megszüntetésére. 189 A községi képviselő-testület 1928 júniusában a következő húsvizsgálati díjakat állapította meg: szarvasmarha 2 pengő, 6 hónapon aluli szarvasmarha 1 pengő, sertés 1 pengő, 8 héten aluli malac, birka, kecske 40 fillér. A képesített húsvizsgálónak a befolyt díjak 80%-át engedik át. 190 A község állatállománya 1935-ben a következőképpen alakult: 1184 db szarvasmarha, 249 db ló, 3617 db sertés, 8 juh és 9273 db baromfi. 191 1936-ban vetődött fel az a gondolat, hogy a Polgári Olvasókör, a Dalkör és a Gazdák, Iparosok és Földművelők Olvasókör egyesületeket egy szervezetbe kívánják összevonni. 192