Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

zést legtanácsosabb átalány összegért kiadni, továbbá az építéshez vályog semmiesetre nem alkalmazandó."

96 A vallás- és közoktatásügyi miniszter hajlandónak nyilatkozott ,,6000 ft-ot 10 évi kamatnélküli kölcsönkép, évenként 600 ft-os részletekben való törlesztés kötelezettsége és a község egyetemleges szavatossága és a telekkönyvi kellő biztosítás mellett engedélyezni." Ezen levél végén a tanfelügyelő jelezte, hogy hiányzott a község kölcsönfelvételére vonatkozó nyilatkozata, továbbá a nem helybeli becsüsök által elkészített becslési okmány. A tanfelügyelő újólag 1874. március közepén sürgeti az utóbbi két irat beküldését.

97 A községi iskola 1877-ben 224 tanköteles tanulóval működött. Két évvel később, Éber Márton ,.eddigi rendes tanító" állásáról leköszönt. Az állás betöltésére kiírt pályázatra nyolc jelentkezés érkezett be. A legtöbb szavazatot kocsi Mayer Gyula kapta, akinek 1881/82 tanévben főtanítói fizetése 300 ft, kertilletménye 15 ft. Egy évig mint „ideiglenesen alkalmazott néptanító" működött. Hamarosan a második tanítói állásra is kiírták a pályázatot, 1882. január 10-én Szüts Antalné nyerte el az altanítói (segédtanítói) állást, akinek altanítói fizetése szintén 300 ft volt, kertátalány nélkül.

98 A népiskolára vonatkozólag két tervrajz készült: az első 1883. augusztus 29-én Schneider ercsi építőmester, míg a második 1884-ben készült. Az iskolaépületben kerül elhelyezésre: 3 tanterem, a fő(vezér) tanítói lakás: 2 szoba, konyha, éléstár, fakamra és istálló, továbbá két különálló tanítói szoba.

9

" A községi képviselő-testület és az iskolaszék 1884. július 10-i jegyzőkönyve szerint a község 337 tanköteleséből csak 150-en tudják az 5 kr beiratási és 15 kr tandíjat megfizetni, ami összesen 30 ft-ot tett ki s ezt az összeget a „magas kormánynak" felajánlották. Majd így folytatják: „miután községi szerény anyagi helyzetünk az iskolaépíttetést önmaga viselni nem képes, a tanerők alkalmazására már is állami segélyt kénytelen igénybevenni, tehát méltóztatnék a magas Államnál oda hatni, hogy iskolaügyünket teljesen vegye saját ügykörébe s szárnyai alá, miért is azonnal kijelentjük, hogy az eddigi iskola jogainkat és felügyeletet a magas állam kezébe tesszük le." Az előző évben beadott kérvény az iskolaépítés tárgyában kedvező elintézést máig sem nyert. Emellett szeretnék, ha a községi iskola államosítására sor kerülne, valamint a harmadik tanítói állásra évi 300 frt javadalom mellett a pályázatot mielőbb kiírhassák. A községi képviselő-testület 1885. március 12-i gyűlésén az Államépítészeti Hivatal részéről Gadits Gyula, mérnök jelent meg. Az új iskola helyéül három helyet hoztak javaslatba, de a gyűlés egyhangúlag az ún. Szent János teret fogadta el, amihez a telket Halász Vince ajándékozta a községnek. Egyidejűleg megválasztották az iskola építését ellenőrző háromtagú bizottságot: Lövinger Lajos, Damak József és Vészeli István személyében. Pénzes Imre, építési vállalkozó szerződésileg vállalta, hogy a kikötött négy és fél hónap alatt, 1885. október 31-ig az iskolát az általa ajánlott 12,5% árengedéssel vagyis 5500 ft-nyi költségért minden rész-