Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr
iki fagy mindenki keblét borzadással tölte el." A fagy következtében a búza elkezdett sárgulni. „A rozsföldek olyanok, mintha bemeszelve lennének, több helyütt már lekaszálták, a szalmánál talán valamicskével jobb takarmányt adandnak. Az árpa és zabban eddig kárt nem igen észleltünk, hanem a tengeri és burgonya állapota siralmas." . . .„A mohar, köles szinte leforrázvák, de a takarmányrépa a fagyott kiállotta" . . . „elfagyott minden gyümölcs, kivévén a rizibkét, a piszkének fele megfagyva, a másik fele zölden lehull. Épségben maradtak: a mák, borsó, sárgarépa és petrezselyem; a dinnyepalánták még cserépharang alatt is elfagytak." 81 Az 1858. „július 28-án megindult, s két hétig tartott esőzés által sokat szenvedett" a termés. A kinnlévő kévék átáztak . . . „sok csírás szemet adott" . . . „öntapasztalásból mondhatom, hogy ugyanazon táblabeli búzát nyomtatván, melynek egyik része az eső előtt, a másik utána hordatott be, a különbség egy pozsoni mérőnél három fontot tett" jövőre tanúságul szolgálhat, hogy a kész termést, minden más, bármi sürgős munka félbenhagyásával, be kell hordani." 8 "' Az ősz folyamán a ..korán beállt fagy" a répában és burgonyában nagy kárt okozott. „A bortermés e vidéken az idén a tavaiinak fele" az elég jókor megmívelt földjeiket korán elvetették, azok vetéseit a kukaczok úgy kiették, hogy egész táblákat újra kellett bevetnök. A rendes időbeli és későbbi vetések pedig vagy ki sem keltek, vagy csak most bújnak elő szálanként." 8,i A mezőgazdasági termeléssel szorosan összefügg ..e tájon mindenféle gépek, eszközök és szerszámok elég számmal láthatók. Martonvásárt középpontnak véve három mérföldnyi sugarat vonunk ebben a körben 42 cséplőgép működik," mely számhoz b. Sinának ercsi és érdi uradalmai majdnem fele számban járulnak." Jellemző kortünetnek vehetjük: „több eset fordult elő, hogy működő gépekbe a vele bánók erős vasszeget, vasvillát, kaszadarabot, baltát s efféléket dobnak s akkép azok működését legalább egy időre megakasztják; sőt volt néhány eset, hogy a gép és asztagok fölgyújtattak." 87 Ráckeresztúron 1863-ban 128 házban 190 család 967 fővel élt. ..Divatozó nyelvek: magyar, tót". Vallási megoszlás szerint 840 katolikus, 110 református, 6 ág.ev. és 11 zsidó. Ugyancsak fenti évben a falu jobbágy- és zsellértársadalma a következőképpen oszlott meg: egésztelkes (42 hold) 1, féltelkes 48, negyedtelkes 3, házas zsellér legelő illetőséggel 40, csak szőlője van 7, birtoktalan 81 család. A földművelőkön kívül az iparosok között a következő szakmák voltak: 1 asztalos, 1 bognár. 2 kovács. 2 kereskedő, 1 korcsmáros, 1 molnár, 1 mészáros, 1 szabó és 2 takács. Az értelmiséget alkotta: 1 kat. lelkész, 1 kat. tanító, 1 jegyző, 1 orvos és 2 gazdatiszt. A katolikus egyházhoz tartozott egy parochia s filiái: Felső-, Közép-Besnyő, Göböljárás, Alsó-. Felső-, Közép-Szent Miklós. Szent László, Agg- és Rác-Szent Péter, Rohoda és Sándorszállás. Legközelebbi gőzhajóállomás: Ercsi, a legközelebbi gőzkocsi (vasút) állomás és u. p. Martonvásár. 8 ' 8 A község tulajdonát képező 23 1/2 hold szántót és rétet „a legtöbbet ígérő három árverezőnek évenként fizetendő 300 fl évi haszonbérért 1871 Szt. Mihály tói 1877. évi Szt. Mihály napig haszonbérbe adták." A