Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

Pázmándy Károly és Szüts Lajos, mint Keresztúr földesurai, 1810ben kérték a ráckeresztúri határ vadászati tilalom alá helyezését és evégből való kitáblázását kérik. A tilalom és a kitáblázás elvégzésére az 1810. évi közgyűlés a szolgabírót és az egyik alispánt küldi ki.

68 Az 1828. évi nemesi összeírás Ráckeresztúron egyetlen nemest: Szűcs Lajost, Fejér megye főszolgabíráját találta.

69 Tíz évvel később a nem nemesek összeírása során: 36 nemesek szolgálóit, 41 parasztot, 72 zsellért, összesen 792 nem nemest írtak össze. Ugyancsak ez évi összeírás 82 házban 43 jobbágyot, 39 házas zsellért (közülük 30-an 1/2—1 p. m. szőlőbirtokkal rendelkeztek), 14 ház nélküli zsellért, 9 szolgálót, 8 kézművest (1 mészáros, 1 csizmadia, 4 takács, 1 szabó és 1 asztalos), valamint 1 kereskedőt (hazátlan zsellér) talált. 4 házas és hazátlan zsellér foglalkozott iparral.

70 A község 1830. évi népessége: 1316 fő, ebből 1070 katolikus, 205 ref., 35 ág. ev. és 6 izraelita.'

1 Az 1831. evi kolerajárvány Ráckeresztúron aug. 6-án kezdődött. A járvány során 161-en betegedtek meg, amelyből 44-en haltak meg, míg a többiek meggyógyultak.

7A helytartótanács a dűlők osztályozásának ügyében 1840-ben úgy rendelkezett, hogy a jelenleg a jobbágyok birtokában levő szántóföldek az új osztályozással is meghagyassanak. Az első osztályba sorolt szántóföldnél 1 jobbágy telekhez 22 holdat. 1200 •-öllel számítsák. A 3. osztályba sorolt rétek mennyiségét nem holdak szerint, hanem embervágók (falcastrum) mértéke szerint osztályozva kell kihasítani.'

3 Rackeresztur 3004 holdja 1848-ban a következőképpen oszlott meg: urasági birtok 1656 hold jobbágybirtok 937 ,, zselléreké és községé 271 ,, urasági és dézsmás szőlők 58 „Nádas Tó" 52 „ ; Hollósy Károly főszolgabíró jelentette, hogy a ráckeresztúri jobbágyfok nem akarják elfogadni a helytartótanács által jóváhagyott per végrehajtása során kimért illetőségeket többszöri felszólítás ellenére sem vetették be. A benyújtott folyamodásukban kijelentik, hogy azon földeket elfogadni nem fogják. „Minthogy pedig ezen feszültség által a földek vetetlen maradván, az adó alapja szenvedhet, de ezen makacs viszszavonás más megyebeli helységekre is károsan hathat, ennélfogva eziránt további intézkedést kér." A kisgyűlés elrendelte, hogy a küldöttség világosítsa fel a jobbágyokat elvállalni tartoznak és az ellenszegülőket keményen büntessék meg. Igyekezzenek kinyomozni, hogy kik a jobbágyok közül azon makacsok, akik a többieket is erre ingerlik.''' Fekete András, Herkli József, Pálinkás János és Zsigmond Mihály, ráckeresztúri lakosok felpörköléssel fenyegették meg a helységet, ha a jobbágyok kimért földjeiket elvállalják. Ezzel a helységben zavart és békétlenséget támasztottak, a népet földesuruk ellen lázították. Fekete