Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr
tojás. A községben még 21 házas zsellér lakott, akik fejenként évi 1 Ft cenzust fizettek és 18 napot robotoltak. 5 "' Az úrbérrendezés alkalmával királyi biztosok járták be a falvakat, és a falvak elöljáróságának vallomása alapján összeírták a jobbágyok feudális szolgáltatásait és a telkek nagyságát, valamint más községi haszonvételeket. Így Rackeresztur földesurai, Szűcs Péter, Pál és László; Dotzi Lőrinc bíró, Hornyák Márton törvénybíró, Polák János, Rudolf Sebestyén, Baranyai János, Pálinkás Márton, Varga Márton és Hrubi Jakab esküdtek 1763. április 20-án kilenc pontra a következő választ adták: A vármegye 1750-ben adott ki urbáriumot a falu részére, amely szerint csak fél esztendőt szolgáltak. A lakosok minden ház után 1 Ft-ot adnak. Minden gazda évenként az uraságnak. 3 csibét, 1 kacsát és 6 tojást adott. A zsellérek ennek felét. Azóta karácsonyra és húsvétra egy-egy borjút adtak. Malmuk nem volt. Ercsibe jártak az ottani dunai malomba őrletni. A községnek mintegy 6 boglya szénát termő rétjét a földesúr, mivel fabrikát épített, igénybe vette. Másik rétjéről jó időben 4—5 boglya szénát takarítanak be. A plébánosnak, iskolamesternek, kovácsnak, egyházfinak 16 pozsonyi mérőt szoktak bevetni. Legelőjük csak 50 db marha tartására elegendő. A földesúr ás a plébános feles birkáival ezt is leetették. A szegénység készpénzben kénytelen marháinak legelőt bérelni. Tűzi- és épületfa a határban nincs. Nádlásuk korábban volt, de mivel fabrikát építettek, a tó magas vízállása miatt nincs remény nádlásra. Szőlőhegye csekély. Bort Szt. Mihály tói Szt. Györgyig mérhettek. A Duna áradása nem tesz kárt, de a fabrikának fogott víz a kender- és a káposztaföldeket károsítja. Egy-egy gazda őszi vetés alá való földje 5 darabból áll, amelyekbe 24 pozsonyi mérő magot vethet. A négy darab tavaszi vetésű földbe 19 pozsonyi mérő magot vethet. A földek jók és termékenyek. Egy gazdának jó időben két négyökrű szekér szénája terem. Száraz időben ennek csak felét takaríthatja be. A marhás robotot annyi marhával végezték, amennyivel saját munkájukat is ellátták. Búzából, árpából, zabból, kenderből, borsóból és lencséből kilencedet adnak. A községben 15 puszta hely van, amelyeknek gazdái elégtelen legelő és mértéktelen robotra hajtás miatt elszöktek. Elhagyott földjüket az uraság bírja. A jobbágyok mind szabad költözésűek. 55 Az 1770. évi tanítói összeírás szerint Vidray Sebestyén, katolikus tanító 12 tanítványát egész éven át tanítja olvasásra. Javadalma 18 Ft, 24 mérő gabona, 3—3 mérős őszi és tavaszi vetés. Minden tanuló után évi 1 Ft-ot kap. 56 1781-ben a katolikus fiútanulók száma 15, a leánytanulók száma 6. Református tanuló nem volt. 50 A falu lakói 1771 decemberében panaszolják, hogy a földesúr a szolgabíró jelenlétében a földmérő által kijelölt telki állományba tartozó földjüket elvette, s helyettük bozótos, terméketlent adott. 57 A következő év májusában a szolgabíró a vármegye közgyűlésének jelentette, hogy az
