Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

— a roboton kívül a megyegyűlésre kötelesek a földesúrnak kocsit adni; — a bíró minden vasárnap köteles az úr parancsára Baracskára jönni; — karácsony napjára minden ökrös gazda 1 szekér fát visz az uraság házához."

;w Dubniczai János, ráckeresztúri plébános 1754 körül a veszprémi püspökhöz írt levelében előadja, hogy 1749-ben jött Ráckeresztúrra. „Jelenleg Szűcs Pál nem akarja a földeket kiadni, sem pedig a közel lakó Uramék ajánlván, hogy valamit ajándékképp adnának . . . Mindezeket készpénzen venni kényszerítetem." Végül kéri más helyre való áthelyezését.

3

' A községben 1759-ben pusztított súlyos tűzvészre való tekintettel adóelengedést kérnek. A vármegyei közgyűlés a helyszíni vizsgálat elvégzésével az egyik szolgabírót bízza meg.

38 A következő évben hozott vármegyei közgyűlési határozat szerint Rackeresztur községnek, amely gabonában, szénában és szalmában, továbbá épületben (községháza) súlyos tűzkárt szenvedett, a közgyűlés 200 Ft összegű könnyítést ad, amelyet egy évi adóba kell beszámítani.

3

'

1 Bíró Márton veszprémi püspök 1759. március 3-án Horányi Gábor budai árendásnak írt levelében a következő olvasható: ,,A mi a kívánt Dézsmákat illeti . . . mellyel a Rácz-Kereszt-Uri templom szükségének távoztatására, segedelmére ezentúl iparkodik, gátlást ne tegyek, szívesen hajulok."'

10 Balassa István, székesfehérvári alesperes jelenti, hogy Baracska praedium evangélikus és református közbirtokosai, noha egyházjogilag a ráckeresztúri anyaegyházhoz vannak kapcsolva, egyházi ügyeikben a kajászószentpéteri prédikátorhoz kezdenek járni a ráckeresztúri plébánia nagy kárára. Kéri a vármegyét, hogy állítsa vissza a korábbi állapotokat." A közgyűlés úgy határozott, hogy mivel ehhez hasonlóról már néhány évvel ezelőtt is tettek jelentést a helytartótanácsnak, ezúttal is annak kell jelentést tenni az ügyről/'

1 A ráckeresztúri plébános 1762 januárjában panaszt tett Szűcs Péter és Pál nemesek özvegyei ellen, akik lefoglalták azt a 72 ökröt, amelyeket Hegedűs István, ráckeresztúri lakos végrendeletileg az egyházközségnek hagyott. A közgyűlés a feljelentés kivizsgálására az illetékes szolgabírót küldi ki/'

2 Ugyancsak ebben az évben a ráckeresztúri plébános jelenti, hogy a baracskai reformátusok a néhány évvel ezelőtt bezáratott és lepecsételt templomot kinyittatták és ott a helybeli iskolamester nemcsak a református és evangélikus, hanem a katolikus gyermekeket is oktatja. A feljelentésben foglaltak kivizsgálására a közgyűlés az illetékes szolgabírót küldi ki/'

1 Az úriszék 1762-ben a jobbágyság kérelmére megszüntette a juhtartást. A szűk legelő miatt az úrbéres vaj szolgáltatást törölték. Az uradalom nem tart több birkát, mint korábban. Egyébként a juhtartáson kívül nem folytatnak más allodiális gazdálkodást/'' Fiáth János szolgabíró 1763 szeptemberében beterjeszti a közgyűlés elé a ráckeresztúri plébános által történt feljelentés kivizsgálásáról készült írásbeli jelentését. A közgyűlés úgy határozott, hogy a helytartótanácshoz terjeszti fel/

3 Rackeresztur község 1764-ben előterjeszti, hogy a községből nyolc jobbágy elvándorol, továbbá a község lakóinak megtiltották a juhlegeltetést, ezért a vármegyétől adókönnyítést kérnek/'

0 A következő évben a