Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

Ilyen népgyűlést terveztek februárban, márciusban, májusban, októberben és novemberben. A májusi gyűlést a főszolgabíró azzal az indokolással tiltotta be, hogy ,.még osztály elleni izgatásra használnák fel". Erről a Népszava azt írta, hogy úgy látszik, a főszolgabíró prófétai ihlettel tud jósolni, hogy mi lesz a jövőben tartandó cselekmény. Az októberi népgyűlés témája a munkások gazdasági helyzete, annak javítása, egy munkásönképző kör megalakítása lett volna.

17

'

1 1904 márciusában Simon József indítványozta, hogy a Népszava minél előbb napilap legyen, 4 fillér árért. A hatóság figyelemmel kísérte, hogy mely gazdasági munkások kapták ingyen a Néplapot: Nagy János, Bárány József, Káka János, Baranyai István és Benke István.

175 1905 januárjában Pintér Károly tartott programbeszédet, amely a hallgatóságra nagy hatással volt. Júliusban a paplak építkezésén Klein Károly építkezési vállalkozó munkásai bérharc előtt álltak. Memorandumot adtak át a vállalkozónak, egy heti haladékkal. Erről a Népszava is megemlékezett.

170 1905. szeptember 10-én a községháza előtti téren népgyűlést tartottak, az általános és titkos választójogról. A szervező Ozsváth István és társai, mind szocialisták. A gyűlésen több csendőr megjelent, Kálmán Vince, a fehérvári járás főszolgabírája vezetésével. Gyuriás József budapesti „nemzetközi szocialista" kétórás beszédet mondott. A hatósági jelentés szerint kezdetben 450—500-an, a gyűlés végén 100—150-en hallgatták. Felszólalt Horváth Gyula, a kerület képviselője, „legnagyobbrészt elfogadván a szocialista szónok által fejtegetett elveket". Ugyancsak beszélt Gyapay Pál/'

7 1906 áprilisában Strasser Izidor Mária-majori birtokán a munkások béremelést követeltek, majd ennek megtagadása után sztrájkba léptek. Másnap a szolgabíró a munka felvételére próbálta őket rávenni, de hiába. Erre az uradalmi tiszt ígéretet tett a konvenció javítására. 31 cseléd kijelentette: csakis a szocialista párt rendelkezése alapján megállapítandó bérlevél mellett hajlandók szolgálni. Erre a tulajdonos elbocsátotta őket.

,7S Az 1913 februári népgyűlést azzal tiltották be, hogy „a hosszabb ideje tartó balkáni háború és az európai hadjárat esetleges kitörése alkalmas arra, hogy a lakosság nyugalmát megzavarja."

179 Ebben az évben Pátka nagyközség, 415 házzal, 2361 lakossal, területe 8803 kh. Katolikus és református templommal, vasútállomással, távirdával, postamester által kezelt postahivatallal. Külterületei: Baglyosi szőlőhegy, Belmajor, Fülöpmajor, Gézamajor, Kőrakás, Máriamajor és Ságmajor.

180 Az országgyűlési képviselőválasztásra összesen 423-an jogosultak, ebből mind magyar, munkás 106.

181 A háború kitörése után előfordult, hogy a béremelést követelőket büntetésből elvitték katonának.

183 Az 1918. október 31-i községi képviselő-testületi ülés még békés dolgokkal foglalkozott. Pótdíjat szavazott meg a segéd jegyzőnek a több mint 1000 kataszteri birtokív lemásolásáért; felemelte a postaküldönc díját, hogy a postaigazgatóság meg ne szüntesse a postahivatalt; adakozott a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület és az Országos Gyermekvédő Akció javára.

183 IC FMTÉ 21. 273