Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

ságai nem teljesülnek". A főispán a lovasberényi jegyzőt bízta meg az anyakönyvezéssel, ..amíg valahogyan visszacsalogatja a megszökött anyakönyvvezetőt."

155 1896- ban magyar falu, a posta helyben, a vasútállomás Velencén. A vasúti forgalom 1893-ban indult meg. A tehenészetekben a berni fajta borzderes változatát tartották.

157 Jégverés néha előfordult, mint pl. 1898 júniusában, amikor a gabona és a kapásnövények tönkrementek. Emiatt az aratást is később kezdték.

158 1899- ben 186 választásra jogosult volt. Ennek kétharmada függetlenségi, egyharmada néppárti. A csákvári választókerülethez tartozott. Figyelemreméltó, hogy hét évvel korábban még 235 embernek volt választójoga. Az 1901. évi parlamenti választás során 230 fő választott. Talliánra 40-en, Horváth Gyulára 146-an szavaztak. A kortes Hollósy, Rúzsa és Deli volt.

150 1897- ben a lakosok száma 2323, a határ területe 8803 kh 367 LJ-öl. A községi pótadó 1339-ben az állami egyenesadók 15%-a. 1897-ben a földadó 19.3, egyéb adó 23.4%-a. A növekedés oka a tűzoltótestület megszervezése, felszerelése, a községháza és a vágóhíd építése. A község vagyona ingatlanokban 15 036, javadalmakban 4100, ingóságokban 672 és tűzoltószerekben 1160, összesen 20 969 Ft. A jegyző Mészöly Mihály, a segédjegyző Schön Adolf. Bíró Ozsvát Sándor, helyettese Tóth Ferenc, adószedő és pénztárnok Csanádi István, esküdtek: Deli István, Csapó Mihály, Bodo István és Bárány György.

100 A katolikus és a református hatosztályú elemi iskolába 493 tanuló járt. Járvány esetére a községnek bérelt kórházi helyisége volt; a lovasberényi körorvoshoz tartoztak, aki heti két alkalommal járt ki a községbe, ezért évi fizetéséhez 221 Ft-tal járultak hozzá. Kölcsönös segélyegylet és önkéntes tűzoltóegylet működött. 8—-10 ember foglalkozott selyemhernyó-tenyésztéssel. A. vadászati jogot Tállián Vilmos bérelte, évi 115 Ft-ért. Ezt a községi telkesek pénztára vételezte be és a felekezeti iskolákra fordították.

101 1900- ban a pótadóhátralék (hat évre) 1601 K, a behajtást a kéthárom évi rossz termés akadályozta. A község vagyona ekkor 101 938 korona, amit 71 000 K terhelt. Az italmérési jogot a község bérbe vette és házilag kezelte. A vagyonon kívül községi kezelésben volt a közbirtokossági alap, a szegénypénztár és a Kégl-féle szegényalap. A községi költségeket a pótadóból fedezték. Ez az egyenesadó 17,2%-a, követelésének indoka tűzfecskendők vétele, községházépítés, vasúti kölcsön (60 000 K) törlesztése.

162 A lakók száma 2323, a határ területe 8803 kh 367 O-öl. Jegyző Mészöly Mihály, segéd jegyző Schön Adolf, bíró Deli István. Közintézetek: segélyegylet (mint szövetkezet), ezzel kapcsolatos népkönyvtár. A két felekezeti iskolába 337 tanuló járt. A körorvos változatlanul heti két alkalommal járt ki, ezért évi 442 K-t kapott. Okleveles szülésznőt alkalmaztak. A római katolikus iskola zsúfolt, a 140 tankötelesnek kicsi. Az önkéntes tűzoltóegyletnek 34 tagja volt.

103 A phyloxera miatt a szőlők nagy része elpusztult. A három pásztort a nagyközségi közgyűlés fogadta fel, a fizetésüket kivetették, fejenként 160 K-t. Kevesen selyemtenyésztéssel foglalkoztak. A szegények száma hat, a község szegényalapja 4000 K, ami kamatokból és büntetéspénzek-