Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

1860-ban a megyei bizottmány tagja lett gróf Festetics Géza, Ambrus Sándor római katolikus lelkész, Kernenszky János református segédlelkész, Seidl Pál tiszttartó, Sipos János, Császár István, Kálmán Farkas, Fülöp Péter, Baranyay Péter és Csörgei Pál. A plébános a követválasztást előkészítő központi bizottmánynak is tagja lett.

129 1861. április 20-án jegyzőválasztás volt. Kazay Károlyt választották meg; erről Kaszap Lajos szolgabíró adott jelentést.

1111 1863-ban Pátka (és pusztái: Mária-, Fülöpmajor, Kőrakás, Malom) a csákvári járáshoz tartozott, lélekszáma 2446. Hadfogadó kerület, adóhivatal, utolsó posta Székesfehérvár.

131 Pesty Frigyes 1864. évi adatai szerint a csákvári járáshoz tartozott, külterületei Mária- és Fülöpm,ajor, Kőrakás. A 2946 lakos kétharmada református, rendes lelkésszel. A többi katolikus. Mindenki földművelő, ,,annak jövedelméből táplálkoznak és ruházkodnak."

1

''

2 Pesty a határban előforduló néhány helynevet magyarázott is. Eszerint a Sági-tó arra utal, hogy a tulajdonosa valaha Sági volt. A Boglyasszőlőhegy 777 1/2 kapás, 7388 hold 900 négyszögöl, meglehetős bort terem. A Szözvár, Szűzvár (bronzkori földvár) valószínűleg azonos a középkori oklevelekben előforduló Zuzd (1343), Szűzvárpuszta (1685, MOL U. et C.) helységgel.

133 A régebben híres természetes halastava 1863-ban (Pesty szerint)

13

'' kiszáradt, Farkas Gábor adata szerint

135 a termőterületek gyarapítására lecsapolták. Kétségtelen viszont, hogy 1864-ben ,,halak helyén most lóher és köles tenyészik". Ekkor az egykori földesuraság, gróf Festetics Geiza ellen még folyamatban volt a község faizás iránti úrbéres pere. A lakosok ugyanis, erdő híján, a csákberényi erdőkben gyakorolták a faizást. 1827 után az új gánti földesúr ezt nem engedte meg nekik. A per annál is fontosabb, mivel ettől függött a még végre nem hajtott, dézsmaváltság.

130 1869-ben 2376 a lakosok száma, ebből 1192 férfi, 1184 nő. Nőtlen 689, nős 471, özvegy 32 férfi: hajadon 598, férjes 471, özvegy 115 nő. Elvált nem volt. Református 1456, katolikus 386, evangélikus 11 és zsidó 23. Olvasni tudott 100 férfi és 112 nő, olvasni nem tudott 730 férfi és 612 nő, analfabéta 362 férfi és 460 nő. Két templom, paplak és iskola, 387 magánépület. Ez utóbbiakból 12 kőház, 20 vegyes és 359 sár- vagy vertfal.

137 A 11 583 holdas határból szántó 6618, rét 991, legelő 1994, erdő 625, szőlő 388, kert 0 hold. A birtokmegoszlás: 1—10 holdas 173, 10—25 holdas 114, 25—100 holdas 93, 100—1000 holdas 2 és 1000 holdon felüli 1. Az állatállomán}': 266 ló, szarvasmarha 744 (ebből 730 magyar fajta), juh 6650, kecske 1, sertés 860, méhkas 42. 249 vas-, 11 faeke, 3 vetőgép, 44 fogas, 3 gőz- és 1 lóerejű cséplőgép volt (henger egy sem).

136 Közel lévén Fehérvár, az ottani lapok gyakran jelentettek Pátkáról. 1872-ből való az alábbi, az iskolai oktatás akkori gondjaira utaló cikk: „népnevelészet ügyére nézve a legfontosabb hó a március. E hóban kell a tanférfiaknak a legnagyobb nehézségekkel megküzdeniük, hogy a tanköteles gyermekek az iskolából ki ne maradjanak. Március hava teszi próbakőre azokat, kik a népiskolai tanüggyel kötelesek foglalkozni."

139 1875-ben történt, hogy egy anya a kétéves kislányát a konyhai tűzhelyen hagyta, amikor elment hazulról. A kislány egészen összeégett. Az