Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

edzőpályát, majd a lovasklub részére egy lovasszállót építettek 1972-ben. 1970-ben 128 ló értékesítésére, 142 szarvasmarha, 4819 sertés és 439 950 lt. tej leadására került sor.

203 Itt kell megjegyezni azt, hogy Mezőföld állatállományára vonatkozóan egymásnak ellentmondó adatokat közölnek különböző források. A tagság évi átlagjövedelme 16 747 Ft volt 1962-ben és 30 ezer Ft 1968-ban. A szövetkezet évenként 270 ezer Ft anyagi támogatást nyújtott a községnek az 1960-as években. A magánkisiparosok száma 1960-ban 31, 1970-ben 17 és 1980-ban 23 volt a községben. Mezőszilas létesítményei és intézményei közül a Hitelszövetkezet az Országos Hitelintézet fiókjaként üzemelt a településen. A községi malom, amely két műszakban végezte a község gabonájának őrlését, 1961-ben leállításra került. A malom vezetője Antalovits János volt 1958-ban, az őrlőhely 1955-ben és 1956-ban 315 990 Ft-ot produkált. A Mezőszilasi Földművesszövetkezet 1957-ben 5 boltot, 1 tüzelőrerakatot és egy műtrágya telepet üzemeltetett. Feljegyzett kereskedelmi létesítményei között egy ruházati szaküzlet, egy tejbolt, a már említett tüzelőanyag-telep,] egy zöldség-gyümölcs bolt és egy eszpresszó szerepelt 1962ben. A település húsboltját a termelőszövetkezet működtette, itt 1970-ben 431 sertés és 5 szarvasmarha került kimérésre. Kényszervágásból 56 sertést és 9 szarvasmarhát mértek ki az üzletben, ugyancsak 1970-ben. A Mezőszilasi Termény forgalmi Vállalat 4, összesen 140 vagon termény befogadására alkalmas raktárral rendelkezett a község területén. 1960-ban a vállalat'1600 q búza, 280 q ősziárpa, 1966 q tavaszi árpa és 103 q zab felvásárlását végezte el. 1971-ben a termelőszövetkezet és a terményforgalmi vállalat egy közös takarmányboltot létesített.

20

'

1 1958-ban 21 közkút állt a településen. Az ivóvízgondok enyhítésére egy 609 fős vízműtársulás jött létre. Az egy egységre jutó hozzájárulás mértékét 40 ezer forintban határozták meg. A községi tanács 700 ezer forinttal járult hozzá a vízmű megépítéséhez. A Sárközi Völgységi Vízitársulat közreműködésével megépített létesítmény átadására 1975 közepén került sor. A Mezőszilasi Sütőüzem termeléséből 1961-ben 5—6 q kenyér és 2—3000 db péksütemény származott naponta. Ebben az évben a dégiek ellátása is az üzemre hárult a dégi pékség átépítési munkálatai miatt. A sütőüzem áruját naponta 2 gépkocsi hordta ki Igar, Igar-Vámpuszta, Vámszőlőhegy, Pusztaegres, Őrspuszta, Sárhatvan, Nagyhörcsög és Kálóz településekre, valamint Mezőszilas pusztáira 1970-ben. A Papp András, majd Vajó Zsolt vezetése alatt álló pékség 2 szakmunkással dolgozott 1960-ban. A Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat a helyi sütőüzem és a hozzátartozó szaküzlet üzemeltetését 1975-ben beszüntette. A községi tanács a Sárbogárdi ÁFÉSZ-t kérte fel az üzem rendbehozására. A beindítását súlyos kenyérellátási gondok sürgették 1976 elején. A villanyhálózat bővítésére az 1950-es évektől került sor Mezőszilason. 1963-ra a tervezett vezetékhálózat 90%-a készült el, és a következő 2 évben még 5,2 km vezetéket építettek ki.

205