Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
lehetetlen volt. A Felsőcsapógátnál és az Alsócsapógátnál a hordalékos talaj miatt csak cölöpökre épített átkelő volt létesíthető. A tükrösi hídnál padlópótlásra volt szükség. A javítási munkákat 3000 k. hold termésének betakarítása tette sürgőssé 1940 nyarán. 13 '' 1927-től 1932-ig egy 660 m mélységű artézi kút létesítésére került sor a községben. Már a századfordulótól napirenden volt egy ilyen kút megépítésének terve, korabeli feljegyzések szerint a település lakói a mély ásott kutakból rendszerint zavaros, alja vizet fogyasztottak. A helység szegényes vízkészletéhez a Bozót-patak elláposodása is hozzájárult, innen még tüzek oltásához is csak nehézkesen lehetett vizet nyerni. Az artézi kutat 200 millió K költségvetéssel tervezték meg 1926ban, de az elkészítéséhez tervezett idő és az összeg is jócskán kevésnek bizonyult. A kút üzembe helyezésére 1932-ben az Erzsébet-liget szomszédságában került sor. 137 1926-ban jelent meg az első rádió Szilasbalháson. A község villanyárammal való ellátását 1927-től szorgalmazta a község elöljárósága, és a Pannónia Áramszolgáltató Részvénytársasággal kötött szerződést a bevezetéssel járó munkák elvégzésére. A villanyhálózat kiépítésére 1932-ben került sor, de a 10 fillér kW-kénti áramdíjat sokallva az igénylők többsége visszamondta az áramszolgáltatást a munkák befejezésére. 13,8 A községi szeszfőzdében az 50% feletti finomított pálinka főzési díja 1 P 20 f volt 1934-ben. Az előző évi szőlőtörköly feldolgozása 43 P, az 1934. évi törköly kifőzése 215 P tiszta jövedelmet hozott a községnek. 13 " 1935-ben 2 autó és 80 kerékpár volt a faluban. 1942-ben a gőzmalom 4 fő munkaerővel dolgozott, a malom felügyelőségi székhelye Győr volt ez évben. 1942-ben orvosi rendelő épült a településen, de ez a háború alatt elpusztult. Még 1906-ban olvasókör alakult a községben. Az egyesület minden tagja 6 K tagsági díjat fizetett, A Sztupa György és Lelkes Gyula által vezetett Szilasbalhási Iparos Olvasókör ügyeiben a közgyűlés és a választmány döntött. Az említett vezetőkön kívül 1 pénztáros, 1 könyvtárnok és 1 háznagy segítette a kör irányítását/' 0 De nem ez volt az első kulturális egyesület Szilasbalháson. Már 1882-ben megalakult a Szilasbalhási Polgári Olvasókör és 1878-ban a Református Dalegyesület. Az utóbbi 1886-ban kapott működési engedélyt, és ez időtől Cseszkó Sándor tanító irányítása alatt működött az első világháborúig. Választmányát az elnök, a karnagy, a jegyző és a pénztáros alkották, tagjai közé a „működők és gyámolítok" tartoztak. 1946-ban még újjáalakították, de szerepét már nem töltötte be. A századforduló táján alakult Katolikus Szent Mihály Dalegyesület 1950-ig tevékenykedett. Az előzőkhöz hasonlóan engedéllyel és alapszabályok szerint működött a községben 1926tól a Levente Egyesület, 1929-től a Református Nőegyesület és 1930-tól a Szilasbalhási Polgári Lövészegyesület. Egyesületi alapszabályokkal nem rendelkezők közé tartozott az Ifjúsági Vöröskereszt és az 1895-től tevékeny szerepet játszó Szilasbalhási Önsegélyző Egyesület. A Szilasbalhási Kaszinó még 1831-ben alakult. Tagjai a település és a környező falvak vagyonos közbirtokosaiból kerültek ki, és kiadásainak egy részét egy hentesüzlet és egy vegyeskereskedés fedezte a századfordulóig. Az egyesület 1839-ben megújított alapszabályai szerint a Kaszinó „lélekművelés,
