Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

fizetését megtagadja, ill. annak mikénti kifizetéséről nem gondoskodik." A követelést végül gróf Eszterházy Miklós Móric elengedte, amiért az 1908 decemberi közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetet.'

18 A 20. század első évtizedében fejlődött a község ellátottsága. 1905ben határozta el a közgyűlés, hogy a Fő utcán lévő romos kút helyett 300 K-ért újat ásat. A kutat végül is, tűzrendészeti okokból, a községháza udvarára készítették el. A kúthoz csőben futó, gumidugattyúkkal ellátott láncos kútszerkezetet szereztek be Budapestről. A gyár azonban egy használt szerkezetet adott, amely hamarosan elromlott. A szerződés értelmében újat szállított, de 100 K-t kért érte. Ezt a község nem fizette meg, mire a gyár perelt. A községet az országgyűlési képivselő, dr. Horváth Gyula ügyvéd képviselte. 1913-ban ez a kút is bedőlt, újat kellett ásatni, ezt cementgyűrűkkel látták el." Az 1909 áprilisi közgyűlés kimondta, hogy a Fő utcán lévő hidat kővel és cementtel kell kijavítani. Ugyanekkor a gyalogjárót is javították, mivel a vízfolyás tönkretette (pl. a Dezső- és az Árpássy-ház, a kovácsműhely előtt).

100 Mindehhez közmunkát is igénybe vettek. A vármegyei szabályrendelet szerint ugyanis minden lakosnak bizonyos számú igás vagy kézi napszámot kellett teljesíteni. Ezt pénzben is meg lehetett váltani, éspedig az alábbiak szerint:"" Nap Nap 1908. 1914. 1920. kétfogatú 2 1 4,40 10.00 50,00 egyfogatú 2 1 2.20 5,00 37,50 vertfalú ház, kézi 4 2 1,60 3,00 15,00 kőház, kézi 6 3 1,60 3.00 15,00 emelet után + 2 + 1 1.60 3,00 15,00 családtag, kézi 1 1 1.60 3,00 15,00 Családtag után 1 nap kézi napszám járt, de ha egy családban 3 családtagnál több volt, csak 3 napot volt köteles szolgálni. A község a fejlesztés fedezetét pótadó kivételével igyekezett biztosítani. Az adófizetés a hét bizonyos napjain (hétfőn és csütörtökön) történhetett, 8—12 óráig.

102 A pótadó a község legfontosabb bevétele, de csak az aratás után folyt be. így minden év első felében a községi pénztár teljesen kiürült. Ennek megelőzésére tartalékalapot létesítettek. 1911-ben pl. 660 K-t helyeztek el e célra a székesfehérvári Kereskedelmi Bankban.'

03 1908-ban új útadót vezettek be, amelyet az állami kereseti adó után kellett fizetni. Ez az útadó azonban az 1—2 holdas bérlők III. osztályú kereseti adója olyan magas lett volna, hogy az a rájuk vetett állami adót négy-ötszörösen meghaladta. Ezért az 1908. januári közgyűlés jónak látta a felsőbb hatóságoknál eljárni, hogy ezeket az 1—2 holdas bérlőket az adóztatás alól kivonja.

104 Magyaralmáson két kovácsműhely volt, mindkettőt a község adta bérbe. Bérleti díjuk a községi bevétel egyik tételét képezte. 1904-ben külön is megemlítik, hogy ismételt hirdetés ellenére sem tudták bérbe-