Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Várnai Tamás: Mátyásdomb

Várnai Tamás MÁTYÁSDOMB Mátyásdomb Enying nagyközségi közös tanács társközsége. Területe 3539 ha, népessége az 1983. január 1-jei állapot szerint 908 £o.

L A község nevét 1952-ben kapta. A név felvételekor a történelmi hagyományokat figyelmen kívül hagyták, és így Rákosi Mátyásnak, az MDP főtitkárának és a minisztertanács elnökének a tiszteletére kapta Feketepuszta és környéke az új nevet. Területén az alábbi fontosabb földrajzi nevekkel találkozunk: Ágoston-hegy, Ágostonpuszta, Ágostonpusztai-dűlő, Ecsimajori-dűlő, Feketepusztai-dűlők, Hódosi-dűlők, Hosszúremiz, Kislángi árok, Koncztanya Nagytanya, Pálmajor, Pálmajori-dűlő, Pinkóci-dűlő, Postaúti-dűlő.

2 A település magva Feketepuszta, melyhez csatolták Dég határából Ágostonpusztát, Fánimajort, Pálmajort, Pinkópusztát, Kislángtól pedig Ecsipuszta egy részét, továbbá néhány kisebb tanyát: így Koncztanyát, Téglaházát, Osváthtanyát, Parttanyát.

3 A felsorolt települések egy része a török kiűzése utáni évtizedekben alakult ki. A nagybirtokrendszer, és a mezőgazdaság tőkés fejlődése rányomta bélyegét e táj települési arculatára. Az uradalmi központokban nagyob falvak alakultak ki. (Enying, Kálóz, majd Dég.) A közöttük levő területek a XVIII. században legelők voltak, de a növénytermesztés és az istállózó állattenyésztés következményeiként puszták és majorok alakultak ki, amelyek gazdasági alközpontok lettek. * 1769-ben a Festetich hitbizományt kialakították. Ennek központja Dég lett. Ezután Fekete- és Ecsipuszták szintén fejlődtek. Feketepuszta első említésével 1655-ben találkozunk egy zálogosítási eljárás során. Ekkor Feketeuta néven szerepel. Tulajdonosa Eőrsi Péter volt, aki Déggel és Ecsipusztával együtt zálogba adta/

1 1678-ban Fekete néven említi egy Enyinggel kapcsolatos forrás. Ugyanitt szerepel Ecsi praedium neve is. Ekkor Enying zálogbirtokosa, Babocsai Ferenc, Veszprém várának kapitánya legeltetett a pusztákon. Egy 1693-as forrás Fekete és Echi nevű pusztákról tesz említést. Ekkor I. Lipót császár és király a szóban lévő puszták egy részét Márk Benedeknek, Tóth Györgynek, és Naszvadi Istvánnak adományozta. 1696-ban felbukkan az itteni birtokosok között a Varga család is, mely Veszprém megye Mezőkomáromban tartott ülése előtt vallotta, hogy 12 FMTÉ 21. 177