Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

1865 után a református egyháznak az uradalom egy 25 holdas erdőt különített el. Ennek haszonélvezetét évente a lelkész kapta meg. Az erdőt az uradalom a lelkésznek járó évi fajárandóság megváltására adta az egyház tulajdonába. 1865 előtt az uradalom évente 12 öl fát szállított a lelkész udvarába. Az erdőt 1870-ig kiirtották, a fát eladták. A fa ellenértékét, 900 forintot kamatozásra pénzintézetben elhelyezték. Ennek évi kamatait kapta a református lelkész 1870 után. 1864-ben a református egyház kebelében takarékmagtárat hoztak létre. Ebben az intézményben az első évben 100 hektoliter gabonát halmoztak fel. Az uradalom a református tanítónak a fajárandóság megváltása fejében 3 hold erdőt juttatott 1865-ben. Ezt az erdőt is kiirtották, a fáért 113 forintot kaptak, és a kamatozó tőke hozadékát a tanító jövedelméhez kapcsolták. A református iskola tanítója rektori titulust viselt. 1818-tól 1896-ig a következő mányi rektorok neve ismeretes: Szilágyi Gábor, Csantó István, Decsi Gábor, Molnár József, Becsák István, Szűcs Péter, Szokolai Károly, Szoboszlai Vas Lajos, Bíró Sándor, Báthory István, Cseh Mihály, Szabó Lajos, Csordás Sándor, Puskás József, Balogh György. Szabó István, Katona Mihály, Labancz László, Deák Gerzson, Harsányi Pál, Paksi József.

3

'

5 1896-ban a református iskolát 160 gyermek látogatta, akiket 2 tanító oktatott. A katolikus egyházat 1865-ig az uradalom anyagi tekintetben dotálta. Amikor azonban a Batthyány család eladta a mányi—bicskei uradalmat, megváltotta a kegyúri terheket is. 1865-ben bizottság vizsgálta meg a kegyúri kötelezettségeket, az ezzel járó kiadások mértékét. A bizottság azt is vizsgálta, mekkora összeget igényelne a kegyúri épületek teljes rendbehozatala s a későbbi karbantartás. A Batthyány család kérte, hogy ezt az összeget, kegyúri váltságképpen letehesse. A bizottsági tagok: Say Ferenc mérnök, Hübner építőmester, Brein Ferenc urasági építész a templom értékét 18 ezer forintra becsülték, s 200 forintot állapítottak meg az azonnal szükséges javításokra. Ezután a 10 évenkénti javításokra, a felszerelés 30 évenkénti pótlására, renoválására, a tetőszerkezet 50 évenkénti javítására, az évi tűzbiztosítás fedezésére állapítottak meg évi 150 forintot. Az egyéb várható kötelezettségekkel együtt az uradalom kegyúri váltságdíj fejében a mányi templomra vonatkozóan 3 ezer forintot fizetett ki. Az összeg a vallásalapba került, melyet a kultuszminisztériumban kezeltek. A rendszeresen végzendő renoválásokra kiutalt összeg soha nem volt elegendő, így a hitközségnek is segítenie kellett. 1870-ben például 193 kézinapszámot, 161 igásnapszámot adtak a mányi katolikusok a templomrenoválás alkalmából. Generális renoválásra azonban sokáig nem került sor, így csak a legszükségesebb javításokat végezték el 1873-ban. 1879-ben, 1883-ban, 1888-ban, 1894-ben, 1896-ban, 1906-ban, 1914-ben, 1918-ban, 1932-ben.

3!l 1879-ben Körtvélyes és az Anglia nevű birtokait rendezte Brachfeld Arnold. A két birtok összesen 211 kat. hold területű szántó és 15 kat. hold csalitos növésű erdő. Ezt az erdőrészt irtatta ki a birtokos és szántóterületté változtatta. A kérdéses 15 holdas erdőrészt a mányi erdő, a csapás, a majorság körüli szántók határolták.

40