Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

tartották. Mivel Mány ekkor is Bicske filiája volt, a szentelést Molnár Márton bicskei esperes-plébános végezhette el. 1793—1829 között udvari káplánság működik Mánj^on, ami azt jelentette, hogy továbbra is a bicskei plébánia felügyelete alatt dolgozhatott az ide kihelyezett káplán. 1829—1841 között már önálló lelkészség volt Mányon, és a plébánia 1841ben szerveződött meg. A templomot a Szentkereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel. A templom ekkor a falun kívül esett, s az északi részben állt. A leírások szerint az épület és a torony szilárd anyagból készült. Az épületet zsindely fedte. A templom az 1810. évi földrengés során jelentős károkat szenvedett. Megrongálódtak az oldalfalak, a boltozatok, az ablakok. A kórus szinte az összeomlásig megrogyott. 1817-ben, pünkösd körüli napokban orkán dühöngött a falu felett, és ekkor villámcsapás érte a toronyfedelet. Az orkán kárt tett az épületben is. 1818-ban keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a mányi templom szinte romos állapotú volt, tornya is csonkán állt. Renoválására csak tíz év múlva, 1828-ban került sor, de Batthyány Fülöp unokái: — Gusztáv és Kázmér — akik ekkor az uradalmat kezelték, keveset törődtek az egyházi épületekkel. 1836-ban az összetöredezett zsindelyeket és a rozoga ablakokat mégis kicserélték, illetve az utóbbiakat megjavították. Helyreállítása tökéletesen ekkor sem történt meg, s a munkát kizárólag állagmegóvásnak lehet minősíteni.

10 A főoltárképet Budáról, a mellékoltárképet 1805-ben Zsámbékról kapta a templom. Utóbbi kép Szent Annát ábrázolta. A barokk főoltárt is Budáról hozták, de összeszerelése elég hevenyészetten történt. A főoltárt 1910-ben elbontották. Milassin Miklós püspök 1805-ben meglátogatta a mányi egyházat. Ekkor két harangot szentelt fel. A Batthyány család a 19. század első évtizedeiben miseruhákat és egyéb templomi felszerelési tárgyakat ajándékozott Mánynak. 1829. május 25-én Örs filiaként Mányhoz került, majd hamarosan Vasztélyt is Mányról kormányozta a lelkészség. A katolikusok száma a filiákkal együtt gyarapodott, és 900 főnél is többen laktak a faluban és a két filiáiis helységben.

1

' A reformátusok még 1777 nyarán folyamodtak a vármegyéhez, hogy a pusztuláshoz közeledő oratóriumuk és a templomtorony javítását elvégezhessék. A bicskei járás főszolgabírája helyszíni szemlét tartott az épületen. Megállapította, hogy a renoválásra okvetlenül szükség van, hisz az oratórium náddal fedett, amit az idő már régóta emésztett; a torony is omlatag állapotban van. A toronynak egy része volt csak kőből, a többi része pedig vályogból készült. A nemesi vármegye közgyűlése 1777. június 17-én a mányi reformátusok templomának renoválására engedélyt adott, de megtiltotca, hogy az oratóriumot zsindellyel befedjék, illetve a torony építéséhez követ használjanak fel.

18 Ennek oka abban rejlett, hogy a protestantizmus terjedését ebben a században állami rendszabályokkal gátolták, illetve terjedését megakadályozni igyekeztek. Ebben részben a bécsi udvarnak az a politikai törekvése is rejlett, hogy az ország németesítését vallási úton is elősegítse. A magyarok nagy része ugyanis protestáns, míg a Fejér vármegyébe betelepülő németek zöme katolikus. Az udvarhű főurak természetesen katolikus jobbágyokat kí-