Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

A 18. század utolsó harmadában a felvilágosult abszolutizmus állami rangra emelte a jobbágy védelmet Ennek megvalósítása azonban a birtokosok érdekeit képviselő vármegyékben nehezen ment. A jobbágy védő intézkedések végrehajtására a központi hatalomnak mélyebben kellett ismernie a magyarországi, ezen belül az egyes vármegyék életét, a falvakban kialakult viszonyokat. Ezért az 1770-es évek elejétől összeírások és különféle tárgyú jelentések gyakran készülnek a helytartótanács számára. Ezekből az írásos emlékekből kapunk ismereteket Mány falu lakosságának 18. századvégi viszonyairól. 7. Egyházi viszonyok a 18. században A református egyház működéséről a 17. század közepe óta (pontosabban 1656-tól) vannak adataink. Említett évben a mányi prédikátor működéséről értesülünk, de nyolc év múltán, tehát 1664-től már név szerint ismerjük a prédikátorokat. 1664—1676 között Bodányi Mihály, 1676—1683-ig Váradi Mihály, 1683—1686-ig Újvári István. (Az anyakönyvben feljegyezték, hogy Újvári Buda felszabadításáig működött Mányon.) 1686—1692 között Budai János (és 1690—1692 között Földvári István). Református lelkészek a további években: Mocsai György 1692-1703 Kosdi István 1708-1714 Szentzi Sámuel 1714-1716 Konyári Sámuel 1716-1723 Sellyei Pál 1723-1730 Áts János 1730 Tóth István 1730-1755 Szombati János 1755-1756 Sós István 1756-1770 Marosi János 1770-1800 Zákonyi Sándor 1801-1818 Juhász Ferenc 1818-1824 Juhász Zsigmond 1824-1852 Kis Károly 1853-1895 Pap Albert 1896-1934 A németek Mányra a 18. század közepe táján kezdtek betelepedni. A telepes családok magyarországi helységekből érkeztek Mányra, mégpedig olyan falvakból, ahol a lakosság számítását nem találta meg. A Batthyány család engedélyével Nagymányon kis német népcsoport kapott letelepedési lehetőséget. 1768-ban a nagymányi lakosságnak mintegy 20%-át alkották a német családok, akik katolikusok. 1773-ban csak a reformátusoknak van parochiájuk, kezdetben ők tartanak tanítót, aki magyar nyelven oktatja az iskola tanulóit. A ludi magister; ahogy ekkoriban a tanítót nevezték) Szabó Mihály, aki 1770-ben 60 református gyermeket tanított olvasásra és a katekizmusra. 1780-ban a katolikusoknak is van tanítójuk. 38 gyermeket tanítanak Mányon német nyelven. Ügy tűnik, hogy a faluba később betelepedtek katolikus németek.