Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Farkas Gábor: Mány
tűntet fel Mányon. A 14. század elején a Mányi család itt a birtokos. A Mányi család a Básztély családdal állt rokonságban. A Mányi családot, valamint az itteni falunagyot 1321-ben Cherne comes perbe fogta. 1321ben ugyanis Örs és Mány birtokosai között vita keletkezett, melynek feloldásra az uralkodó bizottságot küldött ki. A bizottság által készített jelentésben szerepel László fia Péter, továbbá Pothka Miklós, Pothka Márton neve, továbbá Mány, Szent-Miklósmány név. 1339-ben pedig Szentmártonmány település is felbukkan. 1339-ben a birtok a Baztély családé. Ez évben az országbíró előtt a család tagjai felosztották maguk között birtokaikat. 1476-ban a Baztély-fivérek azt panaszolták Mátyás király előtt, hogy Baztély Péter özvegye, — aki ekkor már Bajnay Both Ambrus felesége volt, — több Baztély-birtokot érintő oklevelet magával vitt. Ezen oklevelek között szerepeltek azok is, melyek Szentmiklósmányra, Szentmártonmányra és Logodmányra vonatkoztak/' Mány, ill. a mányi települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak. Mány és Örs falu pusztákká lettek. 1590-ben Mány-pusztát a budai nahijében találjuk. Neve Man, és Örssel együtt képezett egy birtokot. Mányról és Örsről tizedadót, makkoltatási adót kapott a török földesúr, akinek nevét nem ismerjük. Az adójövedelem nem volt magas, mindössze 600 akcse. 5 Magyar részről is igény volt ezekre a birtokokra. 1591-ben az uradalom a Poppel családhoz került. Poppel Lászlóné Salmis Magdolna volt. így a Poppel család házasság útján kerül Mány— Bicske birtokába. A hamarosan kitört másfél évtizedes öldöklő háború alatt az uradalom is elpusztult. Mányról a lakosság elmenekült. A Poppel család a török közelsége miatt nem tudta az uradalmat irányítani. 1611-ben a Poppelek felhatalmazást adtak Batthyány Ferencnek, hogy az uradalmat vegye át. Batthyány Ferenc felesége, Poppel Éva volt. Ettől kezdve a birtokon a Batthyány családot találjuk, bár jogilag a birtok sorsa egészen kuszált. Jogot formált a birtok egy részére a Széchy, de a Salamis és a Poppel család is. A részjószágokat Batthyány Ferenc halála után fia, Batthyány Ádám megvásárolta. Batthyány Ádám 1630-ban grófi méltóságot szerzett a családnak. A kiemelkedő tehetségű katona és kormányhivatalnok, 1629-ben áttért a katolikus hitre. A kettős adózásra példa egy 1642. november 14-én kelt levél, melyet Székesfehérvárról írt Szalócz pasa Veszprémbe, a Batthyány család sármelléki birtokait felügyelő tiszttartónak, Vámos Istvánnak. A sármelléki birtokok a következők: Polgárdi, Battyán, Enying, Mezőkomárom, Hídvég, Mány és Bicske. A sármelléki tiszttartó Veszprémben lakott, és innen tartotta a kapcsolatot a felsorolt falvak bíráival, jobbágyaival, továbbá ezen falvak török földesuraival 6 1645-ben a sármelléki tiszttartó, Csáktornyai István, akivel a bicskei bírók leveleztek bizonyos kék karmazsinbőr beszolgáltatásáról. Még ugyanebben az évben Zichy István Tatáról értesítette Batthyány Ádámot, hogy a bicskeiek, — de nyilván az uradalomban lévő többi helység lakói is — a magyar végvári katonák és a török hadak miatt sokat szenvednek.
