Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

vízkárosultakon való segítés jelszava alatt a téglát a földművesszövetke­zetnek, környékbeli tsz-eknek és tanácsoknak adták el vagy cementre cserélték. 1957 júliusában alakult meg a fürdőbizottság, amelynek beszámolója szerint a Kotró Vállalattal megállapodtak, hogy a fürdőmedence medrét augusztus közepén 11 000 Ft-ért kikotorják. A vb-határozat szerint a für­dőbizottságnak 1957. szeptember l-ig kellett a fürdőmedence és a kabi­nok tervét elkészíttetni. Ugyancsak ez év november 21-én a vb elutasítja Gál Sándor tanácselnököt, „hogy fürdőmedencéhez szükséges szerződést kösse meg a Vízügyi Igazgatósággal olyan formában, hogy amennyiben 30 000 Ft-ért tervrajzzal együtt a munkálatokat el tudják végezni, a munkát náluk rendeljük meg. Amennyiben nem, úgy csak a rajz elkészíté­sének díját vállaljuk." 1958 elején a fürdőmedencét kiásták és „tavasszal meg lehet kezdeni a munkálatokat." Tavaszra a fürdő terve 5000 Ft-ért elkészült. Hosszú szünet után 1963 júliusában született az a határozat, amely szerint a fürdőmedence céljára kiásott gödröt temessék be. Schultz József tanácstitkár fenti két akcióval kapcsolatban a követ­kezőképpen számolt be: „a lakosság nagy elszigeteltsége . . . adódik ab­ból, hogy_az előző évben (lásd 1955 kultúrháztervezés és az 1956-os évi köz­ségi fürdő tervezése) a lakosság félre lett vezetve, mert olyan létesítmé­nyek megoldása szerepel a községfejlesztési tervben, amit pénz hiányá­ban megvalósítani nem lehetett és a tervet módosítani kellett. így az emberek elkedvetlenedve elfordultak tőlünk." (Vb-jegyzőkönyvből.) A község egész lakosságát kedvezően érintette a vezetékes vízellátás beindítása. A Martonvásári Törpevízmű Társulat 1962. november 29-én tartotta alakuló taggyűlését a mozi helyiségében. A 894 érdekelt közül 489-en írták alá a belépési nyilatkozatot, s ezek közül 198-an személye­sen, 281-en meghatalmazással képviseltették magukat. A szervezőbizottság megállapította az alakuló taggyűlés határozatképességét. Lukács János tanácselnök, mint a szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy a község napi vízszükségletét 3500 főre napi 60 liter vízfogyasztással számítva 210 m 3 mennyiségben állapították meg. A 18 km hosszú csőhálózat a szükséges berendezésekkel együtt — a félmilliós természetbeni munkát leszámítva — 5 millió forintba fog kerülni. A szükséges fedezetet 8 éven át a községfejlesztési alapból 1,6 millió forint, a többi a járási tanács vb és a Vízügyi alap támogatásából, valamint az 1150 érdekelt egység 2,5 milliós (6 éven át évi 360 Ft) befizetésből tevődik ki. A törpevízmű kivi­telezése 1963-ban indul és előreláthatólag 1965. évben fejeződik be. Min­den egységre természetbeni munkaként 16 m árok kiásása és a vízveze­ték lefektetése után az árok betemetése hárul. Azok az idős emberek vagy munkaképtelenek, akik a természetbeni munkát nem tudják elvé­gezni, fm-ként 20 Ft-tal válthatják meg. Választás útján a társulat el­nöke dr. Pázmány Lajos, helyettese Kővári Ferenc lett, s kettőjük aka­dályoztatása esetén a társulatot dr. Grimm Lóránt képviselhette. A tör­pevízmű beruházási programját Antók Ödön és Fazekas Károly, a Mély­építési Tervező Vállalat mérnökei patronálásban készítették. A falu jövője szempontjából nagy jelentőségű volt, hogy Martonvá­sár 1977-ben nagyközség lett.

Next

/
Thumbnails
Contents