Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

tevékeny munkát fejt ki. A népművelés terén vetített képekkel kapcsolatban tartja előadásait. Legutóbbi 140 érdekes képben mutatta be az ősember életét és művészetét/'

3

'

1

' Magyar Istvánt 1924-ben a székesfehérvári kir. ügyészség politikai okokból vizsgálati fogságba vette. Szabadulása után csendőrségi felügyelet alá helyezték. Az alispán értesítette a járási főszolgabírót, hogy jelentkezési kötelezettségét úgy állapítsa meg, hogy nevezett munkáját ne akadályozza. Ennek ellenére Magyar Istvánnak minden nap délután 3 órakor kellett a csendőrségen jelentkeznie. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkársága kérte a járási főszolgabírót, hogy Magyar jelentkezését vasárnap délelőttre korlátozza. A titkárság végezetül megjegyezte, amennyiben kérelmük sikerrel nem járna, úgy a belügyminisztériumhoz fognak fordulni/'''

2 A 2. honvéd vegyesdandár-parancsnokság 1923. július havi jelentése arról számol be, hogy Martonvásár, Tordas, Tárnok és Bicske községekben, ahonnan sok munkás jár be Budapestre, „erősen destruktív szellem" észlelhető, amelyet a munkások Pestről hoznak magukkal. A Népszava kedvelt és olvasott újság ezekben a községekben, és a „lakosság egyedüli szellemi táplálékát" képezi. Megfelelő ellenpropagandát helyeztek kilátásba. 343 A martonvásári plébánosnak a községtől gabona- és fajárandósága volt. A képviselőtestület ezt a járandóságot 1923. január 1-től kezdve évi 30 000 K-ról 300 000 K-ra emelte fel. Kimondta egyúttal, hogy ezentúl „a plébános váltságdíja minden évben olyan összeget tegyen ki, amely jelen 1923. évre megszavazott 300 000 K vásárlóerejének megfelel, egyben megjegyzi, hogy a határozat meghozatala alkalmával a búza ára q-ként 12 000 korona, a tűzifa ára 4500, a zürichi kurzusa a koronának 0,21." Fenti határozatot a községi képviselőtestület 1923. jan. 9-én hozta, a vármegyei törvényhatósági bizottság 1923. dec. 17-én hagyta jóvá.

3

''

1 A martonvásári rk. plébános részére járó szolgáltatások megállapításáról 1926. május 15-én Balázs Károly főszolgabíró, Ferschich János esperes, püspöki kiküldött és 9 képviselőtestületi tag jelenlétében vettek fel jegyzőkönyvet. Hajós József helybeli plébános kérte, hogy az eddig élvezett évi 1800 aranykorona készpénzfizetést 1926. január 1-től 2400 aranykoronában ill. havi kétszáz aranykoronában állapítsák meg, minthogy a Canonica Visitatio szerint a plébános járandósága: 1. 7 öl fa, házhoz szállítva; 2. félsessio föld teljes megmunkálása; 3. 12 itce vaj és 6 forint; 4. 20 fuvar; 5. lélekpénz telkenkint 24 forint 30 krajcár; 6. telkesektől 49 pozsonyi mérő megszelelt búza; 7. 49 csirke; 8. 196 tojás; házasok és zsellérektől 14 pozsonyi méiő búza; 14 csirke, 56 tojás és hét forint; lakók és szolgáktól hat forint, özvegyektől három forint, árendásoktól 32 forint. Ezen járandóságok fejében a községi képviselőtestület a plébános kérését igazságosnak tartja és azt egyhangúlag elfogadja. (A székesfehérvári püspök 1926. június 4-én jóváhagyta azzal a megjegyzéssel: 2400 ar. kor. — (17 000 alapon) 3264 pengő.)

34

* Az 1924. évi képviselőtestületi határozat értelmében a martonvásári plébános, harangozó és kántor fizetését a község magára vállalta és a háztartási alapból fizette őket. Az 1944. évi képviselőtestületi határozat a plébános fizetését a korábbi 260 P-ről 392 P 20 f-re emelte fel. A plé-