Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
A róm. kat. templom két nagy harangját 1916-ban vitték el beolvasztásra s a visszamaradt 1925. november l-ig egyedül volt. A templom toronyórája az első világháború után elromlott és az egyháznak nem volt pénze a javításra, s ekkor leszerelték. 32 " A kormány jobboldali befolyása alatt levő Martonvásári Levente Egyesület alapszabálya 1926. október 19-én és a Martonvásári Polgári Lövész Egylet alapszabálya 1930. március 21-én kelt. 3 * 1 A felszabadulás után a korábbi egyesületeket feloszlatták. A belügyminiszter 1946. július 23-án értesítette Fejér megye alispánját, hogy a Martonvásári Kat. Ifjúsági Egyesületet törölje egyesületi nyilvántartásából. ,,A feloszlatott egyesület vagyontárgyainak leltárba vételéről, pénzkészletének és iratainak megőrzéséről gondoskodjék." A község vezető jegyzője 1946. szeptember 23-án jelentette, hogy a legényegyesület vagyona a háború folyamán teljesen megsemmisült. A helység a katolikus egyház tulajdonát képezi. 1946. december 27-én a vezető jegyző és az egyesület vezetője jegyzőkönyvet vettek fel az egyesület feloszlatásáról. A Levente Egyesületet az 529 945. M. E. rendelet alapján oszlatták fel 1948. március 22-én felvett jegyzőkönyv szerint a Levente Egyesület összes ingó vagyona a Martonvásár községben lefolyt harci cselekmények során teljesen megsemmisült s azok többé fel nem találhatók. Martonvásáron a legtovább fennállott Martonvásári Földművesek és Iparosok Olvasókörének feloszlatására az elöljáróság és a bicskei járás főjegyzőjének indokai alapján az alispán 1949. augusztus 9-én tett a belügyminisztériumnak feloszlatási javaslatot. 3 " 2 A martonvásári Rákóczi önsegélyező és Jótékonycélú Egyesület 1930. december 28-án tartotta alakuló közgyűlését. Az egyesület célja: a) jótékonyság gyakorlása, különösen a szegény gyermekek felruházása; b) tagjai anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítása, tagjait takarékosságra buzdítani, végül a tagok önsegélyezése és a nem leventeköteles tagok sportfejlesztése. Minden tag köteles felvételkor bejelenteni, hogy hetente hány pengőt óhajt az asztaltársaság pénztárába befizetni. A heti befizetés legkisebb összege 50 fillér, és a legmagasabb összege 10 pengő. Beíratás címén 50 fillér egyszer és mindenkor fizetendő. A tagság egy évre kötelező. A tagok által befizetett összeget pénzintézetben „gyümölcsözőleg" helyezik el. Amennyiben az asztaltársaság egyik vagy másik tagja kölcsönre szorulna, úgy a választmány az illető tagnak befizetett összegéből 90%-ot 7% kamattal engedélyezheti. Az asztaltársaság ügyeit a) közgyűlés, b) választmány, c) elnökség és tisztikar intézi. Az alapszabályt a belügyminiszter kiegészítéssel április 8-án fogadta el. 323 A nagyobb hiteligényeket a Martonvásári Takarékpénztár és a Martonvásári Hitelszövetkezet látta el. A múlt század végén Martonvásár község többszöri hiteligényét az 1884-ben alakult Martonvásári Takarékpénztár elégítette ki. 1894-ben az alapszabályilag megállapított és befizetett részvénytőkéje 75 000 osztrák értékű forint volt. 31 * 1 E század harmincas éveiben a világgazdasági válság miatt Martonvásár forgalma erősen lecsökkent, viszont az Érden megindult parcellázások során felmerült hitelkereslet következtében a forgalom növekedett, ezért a takarékpénztár központja Érdre költözött, s nevét Martonvásári és Érdi Takarékpénztárra változtatta. Martonvásáron csak fiók maradt. 325
