Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

keveréket óhajt a parasztság elvetni. Június elején indul a napközi otthon. Májusban 85 üzemképes eke, 12 üzemképes vetőgép és 3 üzemképtelen traktor van a községben.

147 1950- ben elhatározza a képviselőtestület a Csontos-féle fahíd lebontását és újjáépítését (4600 Ft-ért), 12 személy részére tűzoltóruhát szereznek be. 1951- ben bevezetik a közvilágítást, 10 közvilágítási lámpát helyeznek el. Erre 2500 Ft hozzájárulást szavaznak meg.

148 Miután igyekeztünk a felszabadulást követő évekről részletesebb képet adni, próbáljuk áttekinteni az utolsó 30 év történetét. A lakosság számának változása:

1

''

8 1941. 742 1949. 706 1960. 867 1971. 931 1980. 777 A számok szüntelen be- és elköltözésről tanúskodnak. 1941—49 közti fogyás a háború következménye. (Érdekes, hogy 1944. nov. l-jén 706, 1945. április 24-én 722 a lakosság száma.)

150 1949—59 közt a vándorlási különbözet +19%, 1970—80 közt viszont —14,8%.

151 Mind a két érték igen magas. A község rendkívül gyors növekedése érthető, hisz a község közelében épül fel a Dunai Vasmű. Az új munkások könnyebben jutnak lakáshoz és a megélhetést megkönnyítő kerthez. Érdemes áttekinteni a lakosság életkori megoszlását is. Az életkor %-os megoszlása:

152 1960. 1970. 1980. 1—14 25 20 17 15—40 37 32 29 41—59 24 28 32 60 év felett 13 19 22 1980-ban 13 élve szülés és 17 haláleset történt.

153 A fenti kimutatás világosan mutatja, hogy már 1970-ben is egyre több az idősebb ember. A táblázatból arra lehet következtetni, hogy az elvándorlók túlnyomórészt a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, ami azt is bizonyítja, hogy a falusi életmód még akkor sem vonzó, ha a „város" — jelen esetben Dunaújváros — könnyen elérhető. Mint a legtöbb város közelébe kerülő község esetében, úgy itt is átalakul a község. Fokozatosan háttérbe szorul a mezőgazdaság. 1949-ben még 82,6% a mezőgazdaságból élő lakosság számaránya. 1960-ban 45%, 1970-ben 32%, 1980-ban 15% a mezőgazdasági aktív keresők aránya.

154