Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

ellenére 1877-ben még Gdlgóczy Károly szerint a dunaegyháziak bírják Kis Apostag pusztát 800 holddal, ahová innen rév jár.

24 Az alispáni iratokból világosan látszik, hogy még a 80-as évek elején is Dunapenteléhez tartozik, bár ekkor már külön elöljárósággal is rendelkezik, amely állandóan elnyomottságának ad kifejezést. 1883. év végén, mikor a törvényhatósági bizottsági tagokat kiegészítik, Dunapentele bíráját, Fischl Antalt választják meg, a község interveniálására a határozatot megsemmisítik.

25 1888-ban megalkotják a község szervezetét, de ebben az időben (ugyancsak az alispáni iratokból látszik) Dunaegyházához tartozott a község, legalábbis ügyei egy részét onnan adminisztrálják, és csak a belügyminiszter 1891. december 24-én választja el teljesen ettől.

37 Ettől az időtől kezdve a baracsi körjegyzőséghez tartozik, és kisközség, csak 1921. december 31-én válik nagyközséggé saját jegyzővel.

217 A községi szabályzat szerint a község 16 képviselőtestületi taggal rendelkezik (8 virilista, 8 választott). A községi pótadó a 24%-ot nem haladhatja meg. A letelepedési díj 10 forintnál nagyobb adót fizető esetében 10 forint, egyébként 5 forint. Az elöljáróság jegyzőből, bíróból, törvénybíróból, 4 esküdtből, közgyámból, pénztárnokból, adópénztárnokból, körorvosból áll. A segédszemélyzet 1 szülésznő. Szolgaszemélyzet nincs. A bíró 70 forint, jegyző 210 forint, közgyám és árvabíró 12 forint fizetést kap. A községnek saját vagyona nincs.

28 A község tehát 1891-től önálló kisközség. Lakóinak túlnyomó része Dunaegyházáról került ide, de itt maradtak a puszta egykori lakói is. Arányukra akkor tudunk következtetni, ha a nemzetiségi és vallási statisztikákat is összehasonlítjuk (Dunaegyháza evangélikus szlovák falu, 1864 előtt, mint láttuk, evangélikusok a pusztán nem laktak), de elsősorban abból, hogy a lakosság száma hogyan emelkedett. Először a lakosság abszolút számát nézzük át. 1836-ban 58, 1869-ben 286, 1880-ban 360, 1890-ben 472, 1900-ban 545, 1910-ben 630, 1920-ban 702, 1930-ban 724 és 1941-ben 742 a lakosság száma.

39 Mint látjuk, 1869-ben ötször annyian laktak a faluban, mint 1836ban, de számolni kell azzal, hogy közben elég magas a természetes szaporodás is. 1869-ben 213 az evangélikusok és csak 56 a katolikusok száma, 7 zsidó és 11 református,

30 ami arra utal, hogy kb. 213-an vándoroltak be Dunaegyházáról. 1880-ban már csak 58%, majd 1900-ban is 58% a szlovák anyanyelvű lakosság aránya.

31 (Ebben az időben még nem lehetett szó erőszakos magyarosításról, amire az is mutat, hogy még 1900-ban is csaknem annyi a szlovák lakosság aránya, mint az evangélikusoké.) A felsorolt adatokból arra is következtetnünk kell, hogy 1869 után egészen 1900-ig még újabb bevándorlás is történt, de már csak kisebb mértékben Dunaegyházáról, inkább az ország más vidékéről. A század elején továbbra is szaporodik a lakosság (ez azonban már elsősorban természetes szaporodást jelent). Már 1920 és '30 közt a vándorlási különbözet negatív értéket mutat —81 (—5,6%),

32 ami viszont azt jelenti, hogy a falu nem tudja a lakosságot ellátni. 6 FMTÉ 20. 81