Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

kihasználva a bekövetkezett változásokat, korábbi sérelmükkel az igazságügy-miniszterhez fordultak.

92 Roth tábornok hadteste 1848. október 3-án nyomult be Kalózra, ahonnan Fehérvár ellen akart vonulni. Ozoráról Kalózra a magyar hadak gyűrűjében masíroztak, de csak itt jött rá, hogy nem tud egyesülni a főerőkkel. Közeledte mozgásba hozta a városi és a megyei adminisztrációt: meghirdették a népfelkelést.

93 Okótber 5-én Roth, Csősz és Soponya között vonta össze hadtestét, majd Ozora irányába megkezdte a visszavonulást. Perczel ellentámadása az esti órákban bontakozott ki. A Csősz felé tartó horvát egységeket megelőzték, ezért Roth kénytelen volt Kálóz irányába továbbvonulni. A mezőváros jegyzője megszervezte az ellenállást: lelkesítette a népet, hogy fegyvert fogjanak. Erre 80 férfi vállalkozott. Este Izsányi Endre jegyző a Belmajor keleti részét átszelő patak hídját felszedette, ezzel meggátolta a hadtest előőrsének az átvonulását. És mindezt 15 lőfegyverrel hajtották végre, ami hősi helytállásukat bizonyítja. Az ellenállás láttán, a lárma hallatára a horvátok szekereiket elhagyva menekültek. A mezőváros kiállása egy éjjelre feltartóztatta a tartalékhadsereget és ezzel segítette Perczel átkaroló hadműveletét. Másnap, október 6-án, Roth katonái a hidat helyreállították és átvonultak rajta. A belmajori csatában elesett két hős nevét ismerjük: Eperé Mihály, 44 éves, külmajori és Rendetzky Mihály, 22 éves, nagyhörcsöki lakos.

94 A helyzetet nehezítette, hogy 1848. október 16-tól kezdve kolera (epemirigy) ütötte fel a fejét és szedte áldozatait Kalózon.

93 Izsányi Endre jegyző és Szüts Ferenc református tanító nemcsak fegyverrel harcolt, hanem a haza segedelmére önkéntes adakozást szervezett. Az uradalmi tisztek közül adakozott a hazafias célra Durnreisz tiszttartó, Űjváry László, Ákter és Patsay írnok, Kovács János és Pecher ispánok, Kustor István, Rotter Mihály, Andrássy, Kokály, Mirotzky és Hesch (összesen 22 Pft). A lakosság részéről az alábbi családok adakoztak: Arátsi, Áts, Bajza, Balázs, Balog, Bányász, Bartos, Bátay, Bilkó, Bognár, Borbás, Boros, Botsor, Csákvári, Csögör, Cseke, Czopf, Dudás, Farkas, Fekete, Ferentzi, Fésű, Fried, Hardi, Kling, Köő, Kótai, Kováts, Krály, Landauer, Maller, Molnár, Nagy, Németh, Oksz, Páll, Papp, Pirintzes, Polák, Richnovsky, Sajtos, Sallai, Schwartz, Simony, Singer, Somodi, Soós, Stadler, Strasser, Szabó, Szűts, Takáts, Tóth, Tüdő, Varga, Vintzellér, Virág és Vörös.

96 Az 1850. évi összeíráskor Kálóz a hercegfalvi járáshoz tartozott. 1251 férfi és 1204 nő lakta, ebből magyar 2209, német 177, cigány 27. Fényes Elek szerint magyar mezőváros a Sárvíz-csatorna mellett. Utolsó posta Sárkeresztúr. Derék urasági kastély, angolkert, több uradalmi tisztilak és vendégfogadó van. Róna határa fekete és sárga homok: mindent jól terem. Szőlőskertek is vannak. A mezőváros feje (központja) a Zichyuradalomnak (birtokosok: gróf Zichy Ödön örökösei), amelyhez terjedelmes majorságok (Belmajor, Külmajor, Ödön, Kishörcsök, Nagyhörcsök puszták) tartoztak. A vallási megoszlás: 1250 katolikus, 1230 református (mindkét felekezetnek saját temploma van) és 60 zsidó. Ez utóbbiak száma, az uradalom pártfogása révén, 1868-ig 118-ra növekedett.

97 A terület ekkor 12 227 hold. összesen 297 birtokos család, ebből 95 nemes. A telkes családfők száma 119, ebből nemes családfő 47, nem ne-