Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

István a prédikátor. Ezekben az években számos református nemes család költözött a helységbe Peremartonból.

41 Mindennek ellensúlyozására a római katolikus egyházmegye bizottsági ülésén 1736-ban katolikus templom építését határozták el. Kalózon ekkor 36 katolikus élt. 1738-ban özvegy Zichy Jánosné Hatzinger Pál fehérvári kőművessel téglából egy alápincézett kápolnát és két szobát építtetett.

42 1745-ben a fehérvári ferencesek adminisztrálják (a guardián P. Szuny ogh Anton.) 1746-ban Zichy István kegyúr engedélyt kért a püspöktől: „Mivel, hogy kálóz nevű falumban lévő kápolna már romló félben vagyon, az ott lévő épületemben pedig már is Nepomuki Szent János tiszteletére Kápolnát építtettem, méltóztassék megengedni, hogy csak addig, míg a mostani épületemből egy keveset kikapok és azon ó-Kápolna helyébe a szegény, községnek Templomocskát építtetek, az új épületemben lévő Kápolnában transferálhassam". Az engedélyt megkapta; a következő évben egy magyarul és németül tudó káplánt alkalmazott. Ekkor 8 katolikus család 9 gyermekkel, 1 özvegy 1 gyermekkel és 4 vegyes vallású 15 gyermekkel élt a helységben.

43 A plébánia 1749-ben alakult újjá. Ettől kezdve vezetik a keresztelési és halotti, a következő évtől a házassági anyakönyvet. Az első plébános Cser Imre. A Zichy István által építtetett templomocskát Mária mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. A ma is álló műemlék jellegű templomot gróf Zichy János építtette 1787—1788-ban.

44 Kalózon görögkeletiek is laktak. A veszprémi katolikus püspöknek nem voltak hajlandók tizedet fizetni, „mert az a görög püspököt illeti."

45 1765 után költözött el Kalózról Palotára Márkus Sálamon zsidó, a Zichy uraság mindenes kereskedője. Modern nagyvállalkozóként mindenféle üzletet lebonyolított.

46 Az 1770-es években két, református és katolikus iskola működött. 1770-ben Kiss István református tanító 64 gyermeket oktatott írásra, olvasásra; évi javadalma 10 Ft volt. Turcsányi János katolikus tanító télen 25 gyermeket tanított olvasásra, 30 Ft javadalomért. 1781-ben a református iskolába 16 fiú és 12 lány, a katolikusba 21 fiú és 10 lány járt.

47 1783-ban Salánki Pál református tanító 19 fiút és 19 lányt oktatott magyar nyelven olvasásra. Az uradalomtól egy negyedtelket, a lakosságtól természetbenieket és stólát, a kommunitástól kétszobás lakást kapott (ebből egyik a tanterem). Kálmán Péter katolikus tanító 16 fiút és 7 lányt oktatott. A fiúkat magyarra-latinra (antiquo more usque comparationem lingua Latina), a lányokat magyarra-németre, olvasni, írni. Az uraságtól volt féltelke, amit a lakosok műveltek. Az uraságtól készpénzt, a lakosságtól természetbenieket, stólát és tandíjat kapott. Kétszobás uradalmi házban lakott, egyik szoba a tanterem.

48 1753-ból ismerünk egy Zichy István és Fördős István közötti megállapodást, amely Kálóz régi faluhelyére utal. Aba és Kálóz földesurai a két falu közötti Sárvíz rendezéséről kötöttek szerződést: „...mindenki közülük bizonyos ereket, amelyek a Sár-rétjén Aba és Kálóz között találkoznak, által tölteni, s ezen töltéseknek megcsinálását absque unius vei alterius Partis praejudicio (egyik félnek sem kárára) magára vállalni fogja". Zichy István tartozik „Primo a kálozi régi falu-helytől fogva a kálozi Dinnyés-szigetig, secundo ezen szigetnek fölső végén a Rostási gátján