Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

Kállay István KÁLÓZ Többutcás, szalagtelkes település Nyugat-Mezőföldön. A község központi belterülete (248 ha) a Sárvíz mentén fekszik, Soponyától délkeletre, 113 m tengerszint feletti magasságban. Területe kiemelt lösztáblából és alacsony (97—100 m a tengerszint felett) alluviális síkságból áll. Határos Dég, Mezőszilas, Nagyláng, Soponya, Aba, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárbogárd helységekkel. A községhatár nyugat felé a Sárvíz menti gyengén tagolt lösztáblára terjed ki. Alapja homokos, agyagos, márgás pannóniai üledékekből felépült, denudált táblás felszín, amely a pleisztocén jégkorszak első felében folyóvízi eróziós letárolás alatt állott. Felszínét azok az állandó vizű patakok és időszakos vízfolyások erodálták, amelyek a Bakony felől szaladtak le. s a Mezőföld déli részén és a Tolnai Hegyhátban terjedelmes lapos hordalékkúpot építettek. A felületileg erősen letarolt és eróziós völgyelésekkel is felárkolt pannóniai felszín északnyugati—délkeleti irányú párhuzamos vetődések mentén letöredezett és 4—5 km széles sávban lépcsős felszínné alakult. A lépcsős felszínek (110—120, 130—140, 150 m a tengerszint felett) a Sárvíz-völggyel párhuzamosan futnak, s többnyire elmosódott, lankás lejtővel hanyatlanak le a völgy irányába. Kialakulásuk a Sárvíz-völgy süllyedésével egyidejűleg történt az újpleisztocénban. Az utolsó jégkorszakban (mintegy 30 000 évvel ezelőtt) a Sárvíz mentén 10—15 m vastag homokos lösz halmozódott fel, s a töréslépcsők okozta térszíni különbséget kiegyengetve, jelentősen csökkentette a felszín tagoltságát és reliefenergiáját. A lösztakarta 500—1500 m széles lépcsős felszínek ma gyengén északnyugat—délkeleti irányban, erőteljesebben pedig a Sárvíz-völgy re lejtenek. Egységes, alig tagolt, gyengén hullámos felszínüket csak néhány, a holocénban képződött száraz aszó réseli be. Domborzatukat napjainkban a felületi és vonalas erózióval együtt járó talajeróziós folyamatok formálják. Kelet felől a községet a Sárvíz-völgy 1,5—2 km széles új pleisztocén süllyedéke határolja. Ármentesített felszínének jelentékeny része finom szemcséjű folyóvízi üledékkel (öntésiszap, öntéshomok, öntésagyag, mésziszapos képződmények) feltöltött újholocén alacsony ártér. Átlagos magassága a tengerszint felett 96—98 m. Az alacsony ártér 1—3 m vastag feltöltése alatt az őssárvíz ó- és középpleisztocén hordalékkúpjának lesüllyedt kavicstömege fekszik. A gyenge lefolyású, vizenyős lapályt elrombolt óholocén teraszmaradványok (101—103 m a tengerszint felett), kanyargós holtmedrek, mocsaras nádasok és szikes laposok, valamint a