Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

nak mintegy ötödét jelentette.

104 Inota 3 hónapig a front vonalában állt, illetve attól mindössze 2 km-re feküdt. A község lélekszáma félév alatt — elsősorban az eltávozások következtében — 50 fővel csökkent. A település elhalálozottjainak száma (25) meghaladta a korábbi éves átlagot.

105 A helységben időző és egymást váltó német és szovjet katonaság felélte a lakosság állatállományának és élelmiszerkészletének jelentős részét. A községben a front elvonulása után mindössze 24 sertés és 47 baromfi maradt, 67 tehénnel együtt. A lakosság fele a teljesen, illetve a részben ellátottak közé tartozott.

100 A helyi összefogásra, a 693 főnyi ellátott segítségére számítva a község irányítása — élén Tóth István írnokkal — úgy ítélte meg a közellátás helyzetét, hogy aratásig fedezni tudják szükségleteiket helyi forrásból. A földosztásról szóló kormányrendelet végrehajtására az említettek miatt csak április hónap folyamán kerülhetett sor. Az önszerveződés útján létrejött népi szervek (mint a földigénylő, illetve -osztó bizottság) földmegváltással az Országos Földhitel Intézettől 848, Nádasdy Ferencnétől 880, Bolya Jánostól 161, Szászi Istvántól 115 kat. holdat, Eckhardt Ferenc 29 holdjából pedig 24 kat. holdat vett igénybe. A hitelintézet birtoka teljes egészében, míg a többieké 5-5 kat. hold kivételével felosztásra került. A reform végrehajtása során a helyi római katolikus egyház 18 kat. hold juttatásban részesült. Az igények kielégítetlensége következtében a községből 28 család a juttatás reményében Bakonykútiba, illetve Isztimérre települt át.

107 Az újgazdák, a földhözjuttatottak a régiekkel összefogva, a családi, rokonsági kapcsolatot is kamatoztatva, a megmaradt igaerő (75 ökör és 20 ló) segítségével 300 tavaszival gyarapították a 600 hold őszi gabona vetésterületét. A tavasz folyamán még 150 holdnyi kukorica, 200 hold burgonya és 300 hold egyéb termény került a földbe. Erőfeszítéseik ellenére a határban 750 kat. hold maradt vetetlenül.

108 A jövőt szolgáló gazdasági intézkedések mellett (de annak elsőbbséget biztosítva) az embernevelés, a közéletiség iránti igény fenntartása és bázisának szélesítése követhető nyomon a megalakult helyi Nemzeti Bizottság tevékenységében. A korábban elkülönült felekezeti oktatást a kényszerűség, a református iskola használhatatlansága terelte közös mederbe, telepítette be a katolikus iskolába.

109 A megnövekedett napi feladatok, a romeltakarítás munkája — amelyben a 17. honvéd gyalogezred 1. zászlóalja is részt vett —, a létfeltételek biztosításáért folyó tevékenység és a közelmúlt (front alatti) hatalom változásai fékezték, illetve befolyásolták a helyi politikai aktivitás árnyaltabbá válását. Nem véletlen, hogy előbb a már múltból ismert Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt (FKgP) alakult meg.

110 Belőlük létesült Szarka József elnökletével a 3 rendes és 2 póttagból álló első Nemzeti Bizottság. A tavasz folyamán, a Magyar Függetlenségi Frontot alkotó pártok létrejöttével a politika mezőnye szélesedett és árnyaltabbá vált. A kisgazda többségű községben meggyökerezett a Szociáldemokrata, a Kommunista és a Nemzeti Parasztpárt is. Az adódó új feladatok végrehajtása e pártok szövetségében, a lakosság hathatós támogatásával indult 1945 tavaszán.