Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

lát szükségessége, a járda állati szennyeződésektől való védelme, a gyermekek biztonságát célzó korlátvégi forgók további fenntartása keltett parázs vitát a képviselőtestület soraiban. A helyzet fenntartása, a forgók szélesítésének híveivel (Dr. Kölcsey László orvos és Kántor Gyula református lelkész) szemben Pécsi Jenő római katolikus igazgató-kántortanító javaslata elutasítást nyert. A vélemények közelítésében nagy szerepe volt Sass János kompromisszumos javaslatának. (Ö a forgók szélesítésével a közlekedés akadályának elhárítását szorgalmazta.) Teljes volt az egyetértés viszont a kegyelet lerovását, egyúttal a község-kép előnyös változtatását szolgáló hősi emlékmű létesítésével kapcsolatban."'

2 Nemcsak a testületben, hanem a lakosság körében is. A közadakozásból csaknem a lakosság kétszeresének megfelelő adomány (2189 P 77 fillér) gyűlt össze. A megye támogatásával együtt (100 P) a létesítés reális alapja teremtődött meg. Az 1939. június 28-i közgyűlés Felsőőrsi Fülöp Elemér pályázatát fogadta el. A pilisborosjenői kőből készült emlékmű két bronz zászlótartója egyúttal a helyi országzászló szerepét is betöltötte. A felállítás helyét — a művész javaslatára — a Templom utca torkolatában jelölték ki. Elhatározták a környezet rendbetételét és a mű bekerítését. (Ez utóbbiakat a község pénztárából finanszírozták.) A község a harmincas években, — de különösen annak második felében — a lakosság tevékeny közreműködése nyomán, külső képében is lényegesen, és előnyére változott. A harmincas évek második felében felerősödött az a törekvés is hogy a — korábban megszüntetett — segédjegyzői állás helyett legalább írnoki állást létesíthessen a község."

3 Ennek anyagi feltételeit már az 1935. évi költségvetésben biztosították. (Évi 1343 P előirányzattal.) A belügyminisztérium azonban csak díjnoki állás szervezését engedélyezte. (Havi 83.50 P fizetéssel és 12. 65 P lakbérrel.) Ez a helyzet csak a háborús években változik. 1942 augusztusában — a megyei törvényhatóság jóváhagyásával — a díjnoki állást írnokivá alakítják, miután a jegyző egymaga a megnövekedett feladatokat ellátni képtelen. Ugyanezen év második felében, az adóügyi teendők ellátására, félévre kisegítő munkaerőt állítanak be.

9

'

1 A végrehajtás költségeinek évről évre történő növekedése (1937: 80; 1938: 150 P; a tényleges azonban 240 P; 1939ben pedig 504.99 P) az adófizetés folyamatosságának akadozását, a gyakoribb adóbehajtás szükségességét, a vele járó költségek növekedését jelentette és új munkaerő beállítását igényelte. Nem véletlen, hogy ilyen részleges sikerű akciók időszakában (1943 áprilisában) fedezik fel — főszolgabírói intencióra —, hogy a községnek nincs kötelékébe való felvétel díjairól szóló szabályrendelete. Ezt pótolandó: a felvétel díjait vagyoni alapon, progresszív módon állapították meg. (10 P-től 700 P-ig, 150 kat. holdig bezárólag. Ezt követően minden 50 hold után 200 P-vel nő a felvétel díja.) A háborús körülmények támasztotta követelmények tovább növelték a községi adminisztrációt.

95 Az említett létszámgyarapodást időben megelőzte a kötött élelmiszergazdálkodás bevezetésével kapcsolatos személyi döntés. 1940 augusztusában az ezzel kapcsolatban álló feladatok végzésére, havi 80 pengős illetménnyel kisegítő dolgozót alkalmaznak. Egy évvel később az illető személy nemcsak hivatalában van, hanem