Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

sény amúgy is centrummá fejlődik, és ezért indokolt az új körállatorvosi kör megszervezése." 97 1949 áprilisában foglalkozott a képviselő-testület az 1950—1954 kö­zötti ötéves terv előkészítésével. Évenként 73 000 Ft beruházást irányoz­tak elő. ,,Amíg a hároméves terv a romok eltakarítására, a romos épü­letek kijavítására szorítkozott, az ötéves népgazdasági terv már a len­dületes fejlődés szakaszába lép. Ennek végrehajtása után Lepsény köz­ség politikai, gazdasági és kulturális vonalon alig remélt fejlődési fokot ér el" — mondja a határozat. 93 Ekkor merült fel — kormányrendeletre — tanyaközpontok létesíté­se. A községnek meg kellett határoznia a belterületét, amely így történt meg: keletről az öreghegy és Újhegy, délről a Budapest-nagykanizsai vasútvonal, majd az állami gabonatárházaktól a Viola-kút dűlőnek a Várpalota-mezőszentgyörgyi törvényhatósági közutat érintő része (az ún. Szentgyörgyi utca), továbbá ettől nyugati irányban ugyancsak a Viola­kúti dűlőnek az előbb említett vasútvonallal határos része. Nyugatról a vasútvonal és a Budapest-nagykanizsai műút között, az ún. Javadalmi­dűlő keleti része, míg északról a Cigánydombi dűlőnek ezen műútra dűlő része, a közlegelőnek és a Csókakúti dűlőnek déli oldala, valamint a Szőlőaljai dűlőnek a műútra eső része határolja. 99 1949 júniusában a képviselő-testület támogatást szavazott meg az egyházaknak, templomaik háborús kárának a megszüntetésére, „mivel a hívek maguk is súlyos anyagi károkkal kerültek ki az itt hullámzó sú­lyos harcokból és saját erejükből nem képesek teljesen helyreállítani az Isten hajlékát." 100 1949 augusztusában a község a rendőrőrs által alig használt helyi­ségeket, ideiglenesen az általános iskolának engedte át. 101 Ugyanekkor foglalkoztak a Nádasdy-kastély helyzetével. Megálla­pították, hogy a községben erdő nincs, így a dolgozók sehol sem tudnak felüdülni. Nincs állandó helye a napközi otthonnak sem, az óvodások is hol az általános iskolában, hol a gazdasági iskolában vannak. Az épület, de különösen a park nincs kihasználva; a kastély mögötti sertéshizlaldát is hasznosítani lehetne. Tekintettel arra, hogy a park egy részét már a község kultúrközpont céljára megkapta, kérték a földmívelésügyi mi­nisztertől az egészet, mivel a benne működő gazdasági iskola előrelátha­tólag meg fog szűnni. 102 1949 novemberében szűnt meg a Nemzeti Bizottság; iratait és kör­bélyegzőjét, levéltári elhelyezés céljából, az alispánhoz küldték be. 103 1949-ben épült a Szabadság-emlékmű. 104 December 21-én megünne­pelték Sztálin elvtárs 70. születésnapját. 105 1960-ban a népesség 2762. Ebből őstermelő 1443 (52,2%), bányából és iparból élt 988 (35,7%), más foglalkozású 334 (12,1%). Ezekben az években mezőgazdasági szerepkör nőtt. Nagy gabonaraktára és vasúti csomópont jellegéből következőleg kistáji központ lett. 100 1985-ben Lepsény nagyközségi közös tanács székhelyközsége, a szé­kesfehérvári városkörnyékhez tartozik. Területe 3908 há, központi bel­területe 319 há. Külterületi lakott helyek: Orgonás, Szőlőhegy és Vasúti őrház. 107

Next

/
Thumbnails
Contents