Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

kértek kölcsön és a robot leszállítását, „mert a szolgálat semmit sem kissebbedett, hanem inkább nevekedett.

,m A panaszok nem szűntek meg: 1777-ben újabb következett. Oka, hogy a tiszttartó a prédikátor és a tanító földje után is követelte a kender- és kukoricaföldek utáni cenzust, ők azonban az addigi fonási munkák vagy a kilenced mellett akartak megmaradni. A kukoricaföldek 2 pozsonyi mérős területe után másfél mérő morzsolt kukoricát ajánlottak fel. A felmérés után fennmaradó földeket kérték árendába. Az urbárium bevezetése óta a pálinkafőzésért üstönként 2 Ft cenzust fizettek. A tiszttartó azonban ennek ellenére megtiltotta a pálinkafőzést és egy görögnek adta bérbe 15 Ft-ért. Hajlandók ők is megfizetni a 15 Ft árendát. Kérték, hogy a Szentgyörgy melletti csárda maradjon náluk bérletben. Az uraság a kérvényre azt írta rá, hogy „a tiszttartóval meg kell tárgyalni."

34 1773-ban Lepsény magyar lakosságú helyként szerepel, népe a katolikus és a református hitet követi. Református anyaegyháza régi időktől fogva van, a katolikus egyházat 1754-ben szervezték meg.

35 1785-ben 1099 a lakosok száma. Ebből pap 2, nemes 17, tisztviselő 1, polgár 11, paraszt 111, polgár és paraszt örököse 104, zsellér 100, egyéb 19, fiúgyermek 215, nő 519.

36 A 18. század végére a Nádasdy család Veszprém megyei birtokainak központja Lepsény lett. Később (1853) megalakult belőle a lepsényi hitbizomány. Lepsényben székeltek az uradalmi tisztek és a főszámvevőség. Itt tartották az úriszéket (a jegyzőkönyvek 1770-nel kezdődnek), itt volt az igazgatási mellett a jogszolgáltatási központ is. Az uradalomhoz tartozott Dudar, Nána, Kiskovácsi és Nagyalásony.

37 A lakosok megegyeztek a legelőelkülönítésről, de a bérlő nem tartotta be. A vonós marhák részére elkülönített legelőkre 1801-ben ráhajttatta a birkáit, amelyek azt annyira lelegelték, hogy a marháknak nem jutott belőle. Ezért két marha éhen döglött. Egyes gazdák ezután istállóra és búzaszalmára fogták az állataikat. „Annyi a birka, mint a felhő, amely mindenütt minden zöldséget, mint a sáska megemészt, sőt a Besnyőpusztán levő árendás-vetéseket is" — írják.

38 A 18. század végéről több térkép maradt ránk, a határ teljes felmérésével. E szerint 1825-re a községnek négy főutcája alakult ki, és minden házhoz kert tartozott.

39 1806-ban Veszprém megye a megyebeli hegyközségek részére szabályokat és 24 cikkelyből álló rendtartást állapított meg. Ezt adta ki a lepsényi szőlőhegy részére is.

40 1809-ben a franciák törtek be az országba. Veszprém megye jelentése szerint 1500 lovas és 150 gyalogos, 110 fő kivételével, Győr felé vonult, így a megye, egészen Csesznekig, teljesen mentes az ellenségtől. A támadástól azonban féltek, mivel a császári csapatok Székesfehérvárról eltávoztak. A második transzport június 29-én érkezett meg, de majdnem az ellenség kezébe került: Palotán majdnem elvette nagyobbik részét. Fejér megye bizottságát arra kérték, hogy a transzportot Füreden és Lepsényen keresztül irányítsa.'

1

' 1828-ban 494-en adóztak. Jobbágy 124, zsellér 50, háznélküli zsellér, 49, fiú 64, lány 6, szolga 7, szolgáló 4, ház 172. Állatállomány: 84