Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

Az 1570-es években a töröknek 17 porta volt alávetve, elhagyott 8, zsellér 4. 1573-ban a Várpalotának adózó községek között írták össze, 15 egész, 50 elhagyott telekkel. Zsellért nem említenek. A bíró Gondán Imre, az adózók: Ego Tamás, Kerédy András, Thompor Kelemen, Thakaró Péter, Thegy György, Kardomy Bálint, Cseh Lukács, Bord Demeter, Gondán Máté, Pesthy Tamás, Világh Imre, Kis Bálint, Zekeres Benedek, Kalló Miklós, mindnyájan l-l telekkel, 3 jobbágy Palotán és Veszprémben katonáskodott, többet a török máshová telepített át. A lakosok Szent György és Szent Mihály napkor telkenként 20-20 dénárt fizettek. Búzából, kevert gabonából, zabból és árpából tizedet adtak. A szőlőhegy elhagyott, műveletlen. Azelőtt minden szőlő után fél köböl zabot vagy árpát, egy kappant és kerek cipót adtak. A méhek tizedeként két pint mézet szolgáltattak be. Húsvétkor egy bárányt és 8 tojást adott minden egésztelkes gazda. A várba sohasem mentek ajándék nélkül. Sérelmezték, hogy a várkapitány évente rókabőröket követelt (1573ban pl. 4 darabot). A vár építésében és a várárok tisztogatásában részi, vettek. Adójuk összértéke 41 Ft 78 d. A királyi adót, 14 porta után, Veszprémben fizették. A telkek nagy része (12) a palotai váré, de birtokolt Turi Farkas és Ányos Boldizsár is.

7 Palota várának 1578. évi urbáriuma szerint Lepsény már kb. 20 éve a várhoz tartozott, bizonyos részét Thúry Farkas és Ányos Boldizsár birtokolta, l-l jobbágytelket bírtak: Barthy András, Kaló Miklós, Nagy Kelemen, Kereky András, Gondan Imre, Walyak István, Cheh Lukács, Weöres János, (bíró), Kardony Bálint és Gondan Máté. Két zsellért írtak össze: Gondan Gergelyt és Budán Mártont. A szokásos cenzust fizették: egész telek után Szent Mihálykor 20-20 dénárt. Húsvétkor együttesen 1 bárányt (35 d értékben) adtak. Minden vetés után kilencedet, a sertések után tizedet.

8 1581-ben Lepsény egyharmada a váré, egyharmada Thúry Benedeké és egyharmada Ányos Boldizsáré. Lakosai: Kerbey János, Verch István, Szalay Pál, Gondán Imre, Bartha András, Kaló Miklós, Chech Lukács, Nagy Kelemen, Bor Benedek, Kardony Bálint és Űjlaky István egytelkes jobbágyok. Az elhagyott telkek száma 45. Szent Györgykor és Szent Mihálykor telkenként 25 dénár cenzust fizettek. Karácsonykor telkenként egy kappant. A terményekből kilencedet adtak, ezenkívül tized címén 54 bárányt, 1 vágó tehenet és 1 rókabőrt, Zehery András tisztnek egy oldal szalonnát, minden telek után 2 kiló búzát, valamint együttesen 11 sajtot és 11 negyedpint vajat. Tizedben 2 sertést szolgáltattak be. A tisztnek szénát kaszáltak, valamint fuvarozásra és széna beszolgáltatására kényszerítette őket.

iJ 1581-ben Komárom várkapitánya a magyar kamarához fordult: á vár íródeákja, nemes Sigmondych Péter felesége atyai és anyai javainak, Seregélyesnek, Csórnak és Lepsénynek a visszaszerzéséért már sokat fáradozott. Az említett községeket Palota várához csatolták. Felesége gyermekkorában Fehérváron török rabságban volt. Birtokjogát tanúkkal tudja igazolni. A kapitány kérte a magyar kamarát: segítsen a keresztény hit ellenségei által otthonából elüldözött deákon, hogy javait visszakaphassa. 1590-ben Belozlawcz-i nemes Sigmondych Péter felesé-^ ge Lepsyn (másként Wepsyn) birtokrészére tilalmat jelentett be.

10