Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

Kállay István: LEPSÉNY Fejér megye délnyugati részén, Veszprém megye határán, a Mezőfoldön fekvő település. Környező községek: Balatoni oka jár, Füle, Polgárdi, Mezőszentgyörgy, Dég, Enying és Balatonbozsok. Egy központi völgyterület körül nyugati, déli és keleti irányban mérsékelten emelkedő síkság. Az emelkedést a földrajztudomány Enyingi-hátnak nevezi, amely Balatonaligától a Sió és a Csíkgát-patak egyesüléséig húzódik. Délnyugat felé igen határozottan felismerhető vetősík választja el a Siófok-— Balatonszabadi süllyedékterülettől. A hát 40—50 m relatív magasságú és délkelet felől északnyugati irányban magasodik. Általános tengerszint feletti magassága 150—160 m között váltakozik. A völgyben jelentős folyóvízi erózió és akkumuláció ment végbe. A hát alacsonyabb részeit lejtőit a lösz alatt finom folyóvízi hordalék fedi. Ennek anyaga aprókavicsos homok; középpleisztocén korú lerakódás. A Csíkgát-patak 26,5 km hosszú; eredeténél abszolút magassága 172 m, a torkolatnál 101 m, abszolút esése 71 m. 1940-ben szabályozták. Lepsény fontos utak és vasútvonal mentén fekszik, a Balaton és a Dunántúl forgalmának jelentős része itt ment és megy keresztül. A község neve 1226-ban bukkan fel, Vespin alakban. Ebből v—1 változással jött létre a mai Lepsény változat. Etimológiája tisztázatlan.

1 1256-ban Villa Vespin-nek említik. 1369-ben Wepsen-ként szerepel, mint Kajár melletti possessio. 1382-ben Wepsyn, 1469-ben Wepsen, 1488-ban Wepsen. Lepsen-ként először 1498-ban (majd 1511-ben) találkozunk vele.

2 1381-ben már vásáros hely. 1476-ban Rozgonyi Oszvald fiát, Oszvaldot és János fia Istvánt a király elé idézték, amit július 10-én a Wepsen-i vásárban is kihirdettek.

3 1488-ban Ányos faiszi Mihály lepsényi jobbágyai 2, Bothka Jánosé 21, osztopáni Zöld Istváné 7 és Baj esi Balázsé 14 Ft, összesen 44 Ft rovásadót fizettek. A birtok nagy része a Bothka családé volt.

4 A török kor kezdetétől Palota várához tartozott, annak szolgált. Ez időben többször összeírták. Egy részét ekkor is középkori birtokosai, a Bothka, Ányos, Baj esi és a Zöld család birtokolta, más részét Palota urai, majd 1650-től kezdve a Zichyek.

5 1536—1559. között Fancsy Ágostonnak 8, Bothka Ferencnek 11, Komornyk Györgynek 10, Zichy Ferencnek 18, Phylep Pál özvegyének 4 1/2, Barthon Antalnak 1, Ányos Boldizsárnak 1, Paurernek 2 és Palota várának 6 portája volt.

6