Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

ágotán közös gazdaságot (termelőszövetkezetet) létesítenek. Azonos célú agitációt fejtett ki helyben Czéhmeiszter Ferenc is. Ilyen viszonyok között érkezett meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. A helyi tanácshatalom 1919. március 22-én jött létre a Munkástanács megalakulásával. Első elnöke: Hornyák István volt. Az április 14-én tartott választásokon Hornyák Istvánt, Pavelka Istvánt, Czéhmeiszter Ferencet, Kibitz Istvánt, Crünwald Józsefet, ifj. Bartos Jánost, Pámer Jánost, Szombath Ernőt, id. Gernya Istvánt, Eckhardt Ádámot, Tulcz Jánost, Meidlinger Jánost, Kovács Pált, Groszl Ádámot, Progl Lőrincet, Zsednai Istvánt, ifj. Gernya Istvánt, Vanyó Jánost, Tischler Györgyöt, Hubert Jánost, Pordán Pált, Csizmadia Vendelt, Dörögdi Gyulát, id. Sziládi Józsefet és Kardos Istvánt küldték a tanácsba. Elnökké Hornyák Istvánt, helyettes elnökké id. Gernya Istvánt, pénztárnokká Groszl Ádámot, gazdasági intézővé Medlinger Jánost, népjóléti megbízottá Pavelka Istvánt választották. A községi adminisztráció élén álló Csekő Ede jegyzőnek — a Nemzeti Tanácsi gyakorlatot követve — szerepet biztosítottak mind a Munkástanács, mind a Direktórium ülésein. A Járási Néptanácsban Kibitz István képviselte a községet.

56 A megalakult tanács első teendői közé tartozott 3 tagú birtokrendező és termést biztosító bizottság választása a „külterületen lakó érdekeltek bevonásával". A Tischler Györgyből, Csizmadia Antalból és Dörögdi Gyulából álló bizottság javaslatára az április 29-i Munkástanács ülésén már a Barabás-féle földek haszonbérbe adásával foglalkoztak; és úgy foglaltak állást, hogy „amennyiben bérlő nem vállalkozna, a munkástanács házi kezelésbe veszi, s a termény a községé lesz, amiből aztán a tulajdonos kárpótoltatik."

57 A nagybirtokokon szövetkezetek alakultak. Létrehozásukban jelentős szerepe volt a már említett Czéhmeiszter Ferenc mellett dr. Bán Jenő enyingi illetőségű körállatorvosnak. Közvetlenül a tanács megalakulása után Hornyák István, Meidlinger János és Grünwald József összetételű bizottság a legsürgősebb lakásgondok megoldásához fogott, hogy „addig is, míg a községben az építkezések megkezdődnek" e súlyos problémán enyhítsenek. Pavelka István népjóléti megbízott pedig rendeztette a legszerényebb díjazású községi alkalmazottak (a kisbírók és az éjjeliőrök) fizetését. De sürgetik a helyi cipőés ruhagondok megoldását is a Megyei Intézőbizottságnál. Lépéseket tesznek az — útviszonyok miatt — elhalasztott Szúnyog-pusztai gabona leszállítása érdekében. A sűrűsödő problémák és nem utolsó sorban a megindult román intervenció, elbizonytalanítják a falusi szegénység egy részét (pl. a Barabás-földek bérletével, a szövetkezetek élén maradt gazdatisztek magatartásával kapcsolatban (és — átmenetileg — dezorganizálólag hatnak a munkástanács tevékenységére is). Az április 29-i ülésen pl. a tagoknak csak a fele vett részt, Hornyák István pedig az elnöki tisztségről lemondott. Május első felében a személyi kérdések megoldása állt a tanácsi munka középpontjában. Május 11-én — 16 tanácstag és a jegyző jelenlétében — az elnöki funkciót ideiglenesen ellátó id. Gernya Istvánt Zsednai István váltja fel a tanács élén. Ekkor került sor a helyi művelődésügyi osztály tagjainak megválasztására is. Tagságát Szombath Ernő, Zsednai István, Moha Ilona, Bognár Margit, Hajbán István, Záborszky