Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

szont az iparból élők nagy száma, akik nyilvánvalóan nem helyben dolgoztak. Statisztikai adataink az alábbi képet nyújtják: mezőgazdaságból élt 388 fő (51,8%), iparból 191 fő (25,5%), építőiparból 40 fő (5,3%), közlekedésből 45 fő (6,0%), kereskedelemből 20 fő (2,5%), egyéb 65 fő (8,7%). A mezőgazdasági keresők összes száma: 280, ebből alkalmazásban álló 13, tsz-tag 112, tsz-ben segítő családtag 48, egyéni 84, kétlaki 23.

140 Különösen figyelemreméltó a keresőfoglalkozást űző nők számának növekedése. 1960-ban az összes keresők közül 189 volt nő (41,8%)."* Közölt adatainkat tovább színezik az 1980-as népszámlálás eredményei. Ekkor Kőszárhegyen 249 lakás volt, ezek közül 1945 és 1979 között épült 161, korábbi építésű csupán 88. A földes padlózatú szobák száma már csak 15. A lakosság száma 1980-ban 875 fő. A férfiak száma 425, ebből aktív kereső 242, inaktív kereső 68, eltartott 115. A nők száma összesen 450, ebből aktív kereső 161, inaktívkereső 115, eltartott 174 fő. A legjelentősebb azonban az aktív és inaktív keresők foglalkozás szerinti megoszlása. A mezőgazdaság aktív keresőinek száma jelentősen csökkent, az inaktív keresőké viszont növekedett. Oka minden bizonnyal a fokozódó ^gépesítés és az idősebbek nyugdíjba vonulása. A nem mezőgazdaságból élő keresők növekvő száma nem a helyi fejlődést tükrözi, hanem azt, hogy a jó közlekedési viszonyok következtében könnyű eljutni a falun kívüli munkahelyekre. Az aktív és inaktív keresők megoszlása

1,12

: Aktív keresők Inaktív keresők Ipar Építőipar Mezőgazdaság Szállítás, hírközlés Kereskedelem Vízgazdálkodás Nem anyagi 143 62 31 55 21 51 40 Ipar Mezőgazdaság Egyéb 55 71 57 összesen 403 összesen 183